Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy interjúban úgy fogalmazott: „Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.” Szavai nagy port kavartak, még Orbán Viktornak is magyarázkodnia kellett.
A Szabad Európa információi szerint még a NATO-szövetségeseink ingerküszöbét is elérték Orbán Balázs szavai. Értesüléseik szerint Julia Gross német és Jonathan Lacôte francia nagykövet közösen fogalmazott meg úgynevezett demarsot, azaz szóbeli diplomáciai jegyzéket. (A lap megemlíti, hogy a nemrég kinevezett francia diplomatának egyébként fordítás sem kellett Orbán Balázs szavaihoz, ugyanis kitűnően beszél magyarul.)
A jegyzékben az áll, hogy amennyiben Magyarország NATO-tagállamként valóban így áll a közös védelem kérdéséhez, az ellentétes a katonai szövetség szellemiségével, és sértő a többi tagra nézve.
A demars a legenyhébb formája annak, ha egy ország jelezni kívánja egy másik felé, hogy számára elfogadhatatlan lépést tett. Éppen azért szóbeli, mert a küldő fél annyira azért nem tartja súlyosnak a helyzetet, hogy ennek írásban is nyoma legyen, ugyanakkor egymással szövetségi viszonyban álló országok között szokatlan.
A lap úgy tudja, hogy a szóbeli tiltakozást egy diplomata nyújtotta át képletesen a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, de az illetőt nem fogadták olyan szinten, ahogy ezt a protokoll diktálta volna. (A demarsot jellemzően a miniszternek vagy valamelyik államtitkárnak szokták kézbesíteni.)
A lap arra is kiért, hogy Julia Gross szerda este a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a magyar kormány letért a két nép barátságának útjáról, a svéd NATO-csatlakozás késleltetése pedig egyszerű színjáték volt. Munkatarsunk is ott volt a fogadáson a Pesti Vigadóban, a német nagykövet valóban szokatlanul keményen, a magyar kormánnyal szemben nagyon kritikusan fogalmazott a beszédében.
