„Ma reggel 2 milliárd forint volt a főváros számláján. A fejünk felett lebeg a 86 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulási adó inkasszója, ami október közepén esedékes. Addig meg kell állapodnunk a kormánnyal” – mondta a következő hetekről Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója csütörtök délután újságíróknak. Azt nem árulta el, kik a kormány részéről a tárgyalópartnerek, kompetens szereplőkként hivatkozott rájuk. Hozzátette: az október elején esedékes bérek kifizetését nem fenyegeti veszély.
Arról is beszélt, hogy a Budapest belvárosában tapasztalható közbiztonsági problémák miatt a városvezetés létrehozott egy koordinációs munkacsoportot a kerületi rendőr-kapitányságokkal. A Budapesti Rendőr-főkapitánysággal közösen havi rendszerességgel áttekintik, milyen helyzetekre kell reagálni a 23 kerületben.
A kerületi közterület-felügyelők létszáma nagy szórást mutat, néhány kerületben alig néhányan dolgoznak. A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) 180 járőrrel van jelen az utcákon, sok helyen a rendőrökkel párban.
Kiss erre átmeneti intézkedésként tekint, mert úgy látja: a rendőrség létszámhiányát nem lehet túlórákkal pótolni, és a rendőrök jelenléte a közterületi kábítószer-használat ügyét sem oldja meg.
Az Mfor a belvárosi kerületek vezetői mellett korábban a Mohut is megkereste a közbiztonsági problémákkal kapcsolatban. A vállalat arra a kérdésünkre is válaszolt, lesz-e 100 forint a betétdíj.
„Egy szociális válság robbant rá az országra” – mondta Kiss. „Igaza van azoknak, akik szerint a palackozással van probléma: zavarja az embereket, hogy a hajnali órákban kiborogatják a kukákat, akik ezzel egészítik ki a jövedelmüket.” Hozzátette: a jelenlegi visszaváltó eszközök folyamatos működtetésére és bővítésére van szükség. A belső pesti kerületekben 93 visszaváltó pont van, de ezek közül nem mindenhol működőképes a gép.
A főigazgató szerint a palackozók között kevés a hajléktalan: a Fővárosi Önkormányzat elhelyezett egy visszaváltó gépet az egyik hajléktalanszállón, de kisebbre kellett cserélniük, mert nem volt elég forgalom. A városvezetés kész más hajléktalanszállókon is visszaváltó pontot működtetni, de a főigazgató szerint több ilyen készülék kellene a kiskereskedelmi üzletektől távolabb.
Az utcán élő hajléktalanok száma stagnál, sőt, némely területen csökken:
az önkormányzat képes összehangolni a nappali melegedők nyitvatartási rendjét, de mivel nem a hajléktalanok okozzák a közbiztonsági problémát, nem ebben látja a megoldást.
Érthető, hogy sokan jönnek Budapestre palackozni
„A palackozók sokrétűek: a kisnyugdíjasok és a hajléktalanok mellett fizikai munkát végzők is ezzel egészítik ki a jövedelmüket. A magyar járások 70 százalékában az országos átlag alatt van az átlagkereset. A közmunkások napi 8 óra munkával 101 ezer forintot visznek haza havonta. Az előző kormány döntéseinek hatására megbicsaklott az építőipar. Az emberek azt a racionális döntést hozzák, hogy eljönnek Budapestre, és itt próbálnak jövedelemhez jutni” – sorolta az okokat Kiss.
Azt is elismerte, hogy sok fiatal gyermekvédelmi intézményekből megszökve Budapest közterületein jelent meg: őket a rendőrök összegyűjtik és visszaviszik, és kezdődik a folyamat elölről. „Támogatjuk a gyermekvédelmi reformokat: új ifjúsági közösségi teret nyitunk idén a fiatalok társadalmi integrációjáért és mentális egészségéért” – válaszolta a főigazgató.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) emellett egy nyolc férőhelyes támogatott lakhatási központot is megnyit pszichiátriai betegséggel küzdő hajléktalanoknak.
Az önkormányzat szerint hiányzik az addiktológiai ellátás Budapestről, de ezt egészségügyi kérdésnek tartják, aminek a megoldását a kormánnyal közösen keresik. A főigazgató elmondta: ha megszabadulnak a pénzügyi nyomástól, még egy ellátási helyet tudnak nyitni a tartósan utcán élők elhelyezésére, háromszor ekkora férőhellyel.
„Országos szinten nem tudunk változtatni a béreken, hogy ne palackozással, kukában nyúlkálással, más szemetének kutatásával kelljen kiegészíteniük a jövedelmüket”
– tette hozzá.
A főigazgató arról is beszélt, hogy a szociális munkások átlagkeresete bruttó 586 ezer forint volt tavaly Magyarországon, a BMSZKI-nál viszont 700 ezer forint. A szociális dolgozók átlagkeresete bruttó 478 ezer forint, a BMSZKI-nál ebben a pozícióban dolgozóké pedig bruttó 623 ezer.
Szabó-Tóth Kinga szociális, család- és idősügyi államtitkár a Klasszis Podcastben arról beszélt, miért nem elég önmagában a rendőrség a közbiztonsági problémák és a hajléktalanság megoldásához. Az államtitkár az ősszel induló Családi Csődvédelmi Szolgálat szerepéről is beszélt.
