Visszatérően panaszkodnak Budapest belvárosi kerületeinek polgármesterei a részben a közterületi palackgyűjtögetők okozta közbiztonsági problémákra. A közösségi médiában gyakoriak a beszámolók arról, hogy a gyűjtögetők feltörik a társasházak kukatárolóit, bemennek a lépcsőházakba, fenyegetően, erőszakosan kéregetnek, hangoskodnak, kiborítják a kukákat és szemétkupacokat hagynak a földön, nyilvános vécék híján pedig parkokban vagy játszótereken végzik a dolgukat.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy még a liberális pártok – a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vagy a Demokratikus Koalíció – politikusai is rendpárti, büntetőjogi megoldásokat sürgetnek: a VIII. kerület polgármestere, Pikó András augusztus végén azt írta,
a fizikai fenyegetettség mindennapossá vált, a szubjektív biztonságérzet a nullánál van.
Az óriási zsákokkal kukáról kukára járók száma érezhetően elérte egy kritikus tömeg ingerküszöbét, amely a korábbinál kevésbé érzi magát biztonságban az utcán. (A közbiztonság romlása persze csak részben vezethető vissza erre, hiszen sok olyan drogfüggő vagy súlyos mentális problémákkal küzdő ember is él a közterületeken, akik feltehetően nem palackoznak – a szerk.)
A palackok visszaváltásért kapott kupont a boltokban jelenleg készpénzre lehet váltani. A rendszert üzemeltető Mohu az Mforral azt közölte: Rózsa András zuglói polgármester javaslatával egyetértenek, tehát nyitottak ennek a lehetőségnek a megszüntetésére. A visszaváltásról szóló kormányrendelet viszont úgy fogalmaz, hogy az automata által kiadott utalvány az adott helyen „levásárolható vagy készpénzre beváltható”, és emellett legalább még egy visszatérítési módot biztosítani kell.
Fotó: Hegedüs Róbert / MTI
A Fővárosi Önkormányzat egyeztetést kezdeményezett a vállalattal, amelyen a kerületi szakmai felelősök is részt vettek. A munkacsoport találkozóját a VI. kerület polgármestere, Soproni Tamás is megerősítette az Mfornak, de elmondta: ez a fórum nem tekinthető az önkormányzatokkal való egyeztetésnek, csupán egy szakmai, operatív koordináció. „A kerületi polgármesterekkel egyeztetést nem kezdeményezett a Mohu, ilyen a rendszer bevezetése óta nem történt” – válaszolta Soproni.
A terézvárosi polgármester csütörtöki posztjában azt javasolta, hogy ne csak a készpénzes lehetőséget, hanem a bolti utalványt is szüntesse meg a vállalat, és 30 darabban korlátozza az egy fő által naponta visszaváltható palackok számát.
A VIII. kerület alpolgármesterei, Sátly Balázs és Rádai Dániel lapunknak elmondták: a következő egyeztetés a Mohu és az önkormányzatok között szeptember 11-én, pénteken lesz.
A Mohu visszaváltásért felelős igazgatója, Bozóki Csaba arról beszélt: bár fontos társadalmi problémának tartja a hajléktalanságot, a drogfüggőséget és a mélyszegénységet,
ezeket nem a betétdíjas rendszer okozta.
Hozzátette: a visszaváltást teljesen nem szüntetnék meg, és a betétdíj bankszámlára utalása is mindenképpen elérhető marad.
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány a teljes hulladékgazdálkodási rendszert felülvizsgálja. A készpénzes lehetőség esetleges kivezetése után azonban elképzelhető, hogy a bankszámlával nem rendelkező gyűjtögetők a kuponokat a bolt előtt, a vásárlókkal váltatják majd fel.
Láthatóvá váltak az út szélén hagyottak
Győri Péter szociológus tíz-tizenötezerre becsülte a magyar nagyvárosok utcáit járó, veszélyérzetet keltő emberek számát a Népszavának, közülük három-ötezren gyűjtögethetik a palackokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az életvitelszerűen az utcán élők száma nem növekszik, tehát nem hajléktalanproblémáról van szó. A hajléktalanok fele 60 év feletti, a gyűjtögetők között viszont sok a fiatal, egy részük gyermekotthonokból szökött meg. Mások vidéki mélyszegény lakóterületekről utaznak a nagyvárosokba.
Karácsony Gergely közösségi oldalán azt írta:
„Ha javítani akarunk a budapesti közbiztonságon, akkor először meg kell értenünk, hogy a lakosságot joggal zavaró jelenségek egy jelentős része valójában nem rendészeti, hanem szociális kérdés, és elsősorban nem is budapesti, hanem országos.”
A főpolgármester a mélyszegénységnek és a fiatalokat hajléktalanságba taszító gyermekvédelmi rendszernek tulajdonítja a problémákat.
A városokban élők veszélyérzete nem önmagában a visszaváltási lehetőség okozta fejlemények miatt erősödött, hanem azért, mert első kézből tapasztalják meg, hogy mennyi ember jövedelme nem éri el a nagyon szűkös megélhetéshez – élelmiszerhez, gyógyszerhez, közlekedéshez vagy lakbérhez – szükséges szintet.
A magyar nettó fizetések középértéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 438 ezer forint. Ez azt azt jelenti, hogy havonta 21-22 munkanappal számolva napi 400 palack visszaváltásával egy közepesen kereső dolgozó fizetésének megfelelő pénzhez jutnak a gyűjtögetők.
A nettó minimálbérhez naponta 200 palacknál sem kell sokkal többet visszavinni.
Járások szintjén csak a bruttó átlagkereseteket közli a KSH, az országos bruttó és nettó átlagkereset arányából azonban meg lehet becsülni a kézhez kapott összeget. Az RTL Híradónak egy palackgyűjtő azt mondta, ő Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett Budapestre: a borsodi járások fizetéseit elnézve az ottani átlagos összeg elérése sem lehetetlen gyűjtögetéssel.
A becsült nettó átlagkereset a Cigándi járásban 335-336 ezer, a Gönci járásban 363 ezer, a Szikszói járásban 379 ezer, az Edelényi járásban 386 ezer, az Encsi járásban pedig 389 ezer forint. Ezeknek a borsodi járásoknak az átlagfizetése tehát naponta 300-370 palack visszaváltásával megkereshető.
A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásoknál a nettó átlagfizetés országosan sem éri el a 300 ezer forintot, ehhez naponta 270-280 palackot szükséges összegyűjteni. A fővárosban egy kétszobás lakás medián bérleti díja szinte megegyezik ezzel az összeggel, egyszobás lakásokat átlagosan 200 ezer forintért lehet bérelni.
Jövedelmi ötödönként is a bruttó átlagkeresetet közli a KSH, és hasonlóan lesújtó képet mutat, mint némelyik járásé. Az alsó jövedelmi ötöd bruttó átlagkeresete 323 ezer forint havonta, ez a minimálbérrel szinte egyenlő. A második ötöd átlagkeresete bruttó 462 ezer forint, ami még mindig elmarad a legrosszabb helyzetű járások átlagától.
A készpénzes lehetőség megszüntetése az idősebb palackgyűjtők egy részét is rosszul érintené, akiknek nincs bankszámlájuk. Az öregségi nyugdíj országos mediánösszege 232 ezer forint, de van négy olyan járás, ahol az átlagos összeg még a 200 ezer forintot sem éri el. Egy 30 napos hónapban a nyugdíjak országos középértékét napi 155 palack visszaváltásával lehet elérni.
Németországban is működik a magyarországihoz hasonló palack-visszaváltási rendszer, ott 25 cent (92 forint) a dobozok betétdíja. A német regionális közmédia beszámolója szerint ott 1 millió 100 ezer ember egészíti ki a jövedelmét a gyűjtögetésből származó havi egy-kétszáz euróval. A magdeburgi riportból az is kiderült, hogy nagyobb rendezvényeken, például labdarúgó-mérkőzések idején szervezett bűnözői csoportok osztják fel a területeket egymás között.
A Mohu lapunk kérdésére elmondta: az 50 forintos betétdíjat nem tervezik 100 forintra emelni.
Tűzoltás rendőrökkel
Magyarországon a türelem érezhetően elfogyott, a népharagot pedig a fővárosi kerületek vezetői igyekeznek fékezni. Júliusban arra kérték Pósfai Gábor belügyminisztert, hogy Budapest legproblémásabb csomópontjaira – 19 állandó és 90 visszatérő helyszínre – koncentrált jelenlétet szervezzen a rendőrség.
Magyar Péter július közepén bejelentett egy 30 napos fokozott rendőri ellenőrzést, de az Mfornak beszámoló önkormányzatok szerint ez nem sok változást hozott. „A probléma súlyosabb annál, mintsem hogy néhány milliónyi túlórapénz biztosításával megoldható lenne” – válaszolta lapunk kérdésére Soproni Tamás. Hozzátette, hogy az általa javasolt Budapest-pótlék bevezetése a fővárosi rendőröknek – amelyet Karácsony Gergely is támogat – szerepel a kormány napirendjén.
Fotó: DepositPhotos.com
A belügyminiszter azonban arról beszélt, hogy Magyarországról kilencezer rendőr hiányzik, ebből több mint kétezren Budapestről: az erőforrás elvonása tehát más városokban is problémát okozhat. A VI. kerületi rendőrkapitányság célzott, a kerületi gócpontokra koncentráló fokozott ellenőrzéseket is tartott, de a polgármester szerint ezek ilyen rövid idő alatt nem hozhatnak számottevő változást.
A VII. kerületi önkormányzat lapunk kérdésére azt válaszolta: a fokozott rendőri jelenlét érezhető a közterületeken, de tekintettel a probléma kiterjedtségére és súlyára, tartós változást ilyen rövid idő alatt nem hozhatott. Hozzátették: a kerület bővíti a rendészeti állományát, és szerződést kötöttek egy vagyonvédelmi céggel a parkok és játszóterek fokozott védelmére. Válaszuk szerint a Mohu eddig nem kereste a kerületvezetést egyeztetés céljából.
A VIII. kerület alpolgármesterei is arról számoltak be az Mfornak, hogy a rendőri intézkedések önmagában nem oldották meg a közterületi problémákat.
„Továbbra is kapunk jelzéseket a társasházakba bejáró szerhasználókról, ez a jelenség félelmet kelt a polgárokban”
– válaszolták. Ezzel együtt is nagyon fontosnak tartják a rendőrség koncentrált jelenlétét, és a józsefvárosiak is jelezték a kerület vezetésének, hogy több rendőrautót látnak az utcákon. „Örömteli, hogy a belügyminiszter a megerősített jelenlét fenntartását ígérte a csomópontokon. A belső kerületek polgármestereivel további intézkedésekre tettünk javaslatot” – mondták az alpolgármesterek.
Győri Péter a Népszavának arról is beszélt, hogy a rendőrségnek se emberi erőforrása, se eszközei nincsenek az utcák „kitakarítására”. A rendőrök ugyan elzavarhatják a palackgyűjtögetőket, de ezzel nem szüntetik meg a közterületi problémákat, csak áthelyezik: ennek hatására később más kerületek, települések lakóinak biztonságérzete romlik.
Azzal a kilátástalan anyagi, családi és élethelyzettel szemben, amelyben a nagyüzemi palackvisszaváltás főállássá válhatott, szélmalomharcnak tűnik a rendőri intézkedés. A védőháló, a szociális és a gyermekvédelmi rendszer helyreállításáig a palackgyűjtők utánpótlása folyamatos marad, ráadásul a készpénzes lehetőség megszüntetésével a Mohu egy legális jövedelemszerzési lehetőséget venne el a gyűjtögetők egy részétől.
Fotó: MTI / Hegedűs Róbert
Beütött a patyi
A belvárosi polgármesterek agresszív kábítószer-használókról is írtak, Zugló polgármestere, a momentumos Rózsa András szerint pedig a drogdílerek kaszálnak a készpénzre váltás lehetőségéből. (Zuglóban egy, a kerületi rendőrkapitányságtól néhány perc sétára lévő épületet a helyiek egyszerűen drogháznak neveznek.) Mások a XI. kerületi közösségi médiás csoportba töltöttek fel képeket az úton, megállókban öntudatlanul, magatehetetlenül, vagy zavart állapotban, néha hiányos öltözetben fekvő emberekről.
A VIII. kerületi polgármester tanácsadója, Jámbor András hívta fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a drogelvonókra nem engednek be pszichiátriai betegeket, a pszichiátrián viszont a függőket nem látják el.
„A rendőrség ezeket az embereket bevinni, majd elengedni tudja. A magyar állam nem tud velük mit kezdeni, így kikerülnek az utcára”
– írta közösségi oldalán.
Soproni Tamás is találkozott kábítószer-használóval a társasházban, ahol él.
A közösségi médiában heves reakciókat kiváltó közterületi problémákat jellemzően a szintetikus kábítószerek okozzák, amelyek a hagyományos drogoknál lényegesen olcsóbbak. Ilyen a kristály, vagy utcai nevén „patyi”, amelynek hatóanyagát Kínában gyártják, majd a nyugat-európai kikötőkből határellenőrzés hiányában akadály nélkül jut el a magyar városokba. A Főpolgármesteri Hivatal az Mforral azt közölte: az önkormányzat vállalta egy addiktológiai utcai szolgálat megszervezését.
Az Mfor azt is megkérdezte a Hivataltól, hogy a Baross téren, a Blaha Lujza téren és az Etele téren dolgozó térgondnokok mit tapasztaltak az utóbbi hónapokban, és fokozódott-e a fluktuáció. A Hivatal szerint a fluktuáció nem különbözik a más munkakörökben tapasztaltaktól, erőszakos fellépésről pedig nincs információjuk.
Fotó: Facebook / Mol Bubi közbringa-szolgáltatás
Egyre több Bubit lopnak
A II. János Pál pápa téren több új elektromos Bubi-kerékpár van, amit a téren lévők használnak, de inkább csak rongálják azokat – hívta fel a figyelmet a Járókelő.hu egyik felhasználója. Az Mfor kérdésére a BKK megerősítette, hogy emelkedett a nem megfelelően visszahelyezett vagy lezárt kerékpárokkal való visszaélések száma.
„A Mol Bubi-rendszert ugyanazok a közterületi problémák érintik, amelyek Budapest más szolgáltatásainál is megjelennek.
A visszaélések jellemzően néhány, fokozottabban érintett csomóponthoz köthetők, ilyen például a Blaha Lujza tér környéke.
A kerékpárokon GPS-alapú nyomkövető van, ezért a visszaéléssel érintett kerékpárok jelentős része rövidebb-hosszabb időn belül előkerül és visszakerül a rendszerbe” – válaszolták kérdésünkre.
A BKK arra kérte a felhasználókat, hogy a kerékpárok visszaadásakor mindig ellenőrizzék a lezárás sikerességét. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, mennyi felhasználó jelezte a visszaélést és mennyi kerékpárt vittek el jogosulatlanul.
