Orbán Viktor tusványosi beszéde után, Magyar Péter is beszédet mondott szombaton. A Tisza Párt elnöke Székesfehérváron, a „Magyarország helye Európában és a világban” című rendezvényen szólalt fel.
Magyar Péter beszédében a magyar történelem nagy alakjaira emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy „jól érthető, világos nyomokat hagytak számunkra a történelemben”. Szent Istvánt, IV. Bélát és Mátyás királyt említette példaként, akik „kijelölték az irányt, a helyet, ahova hazánkat szánta” a történelem. Székesfehérvárt „a legrégebbi magyar metropolisznak” nevezte, és kiemelte, hogy itt koronázták meg Szent Istvántól az 1500-as évekig a magyar királyokat.
Ezután az orosz–ukrán háborúról szólt, felidézve, hogy „2022. februárjában Európa modernkori történelme megváltozott”, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Leszögezte: „Ez a felelősség nem megosztható, egyértelmű. Ez Vlagyimir Putin felelőssége.” Szerinte ma „a béke nem adottság, hanem kivívandó állapot”, és nem elég a „propagandában süketelni”. Úgy véli, a politikai vezetőknek tenniük is kell a békéért: „Ha ott van az asztalon az amerikaiak által kitárgyalt és az ukránok által elfogadott béketerv, akkor fel kell emelni a telefont… és meg kell kísérelni meggyőzni az orosz diktátort, hogy legalább olvassa el.”
Magyar Péter beszédében felajánlotta Orbán Viktornak, hogy közösen látogassanak el Kárpátaljára: „Ez kifejezendő, és a kárpátaljai magyar testvéreink iránti szolidaritásból együtt látogassunk el Kárpátaljára, hogy személyesen beszélhessünk az elképesztő nehézségekkel és a háború tragédiákkal szembenéző magyar testvéreinkkel.” Hangsúlyozta, segíteni kell „az ő kéréseiknek megfelelően”.
Szerinte egy jól működő országban „a kormány nem kockáztatja hazugságokkal a magyar nemzetbiztonságot, és nem vádolja aljas, hazug módon a politikai ellenfeleit sem kémkedéssel, sem külföldi érdekek képviseletével”. Emlékeztetett: „ez a hazug, minden alapot nélkülöző vád úgy eltűnt az utóbbi hetekben a Fidesz propagandából, mint ahogy Soros György.”
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Magyar kijelentette: „Magyarország a szabadság és az együttműködés oldalán kell álljon. Nem sodródnunk, nem lavíroznunk, helyet kell foglalnunk a nyugati asztalnál.” Hangsúlyozta, hogy nincs több „oda-vissza ingázás kelet és nyugat között”, és hazánk helye „Európában volt, van és lesz”. Csak akkor lesz erős hangunk, ha „hiteles, tisztességes szavai vagyunk a nyugati közösségnek”, miközben más országok szuverenitását is tiszteletben tartjuk.
Kiemelte: Magyarország nem járulhat hozzá más országok belpolitikai feszültségeinek eszkalációjához, hanem „éppen az országok közötti és az országokon belüli béke elősegítését kellene támogatnunk minden lehetséges diplomáciai eszközzel”. Hangsúlyozta, Székesfehérvár a legalkalmasabb hely kimondani: „Szent István király óta tudjuk, hogy nekünk, magyaroknak egy utunk van, és ez Európa, a keletre visszavezető út zsákutca.”
1100 éve választottunk, és ebből „nem engedünk, soha”, magyarázta. Kritizálta a miniszterelnök Európa-politikáját: Szerinte Orbán ma olyan Európában, mint a neveletlen gyerek a cukorkaboltban, aki megsértődik, ha rászólnak. Orbán Viktor nem Magyarország miatt vétózik, hanem a saját hatalma és vagyona megtartása érdekében, tette hozzá.
Magyar szerint a magyar kormány feladata az európai szövetségesekkel „kőkemény tárgyalásokat” folytatni, a forrásokat teljes egészében hazahozni, és nem arab országoktól vagy Kínától újabb hiteleket felvenni. Hangsúlyozta: a Tisza Párt kormánya csak olyan kompromisszumot fogadna el, amely „a magyarok érdekét mindenben figyelembe veszi”. Kiemelte, hogy „a Tisza közössége és a magyarok döntő többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és a jelenlegi formájában az unió 2028–2034-es költségvetését sem”.
A vasfüggöny prófétája
Magyar Péter emlékeztetett: „2003. április 12-én majd 84 százalékos elsöprő többséggel szintén a nyugatot, Európát választotta” az ország. Úgy fogalmazott: „Szent István népe ezzel is bizonyította, hogy helyén van a szíve, helyén van az esze”, és megelégelte a diktatúrák múltját. Élesen bírálta a miniszterelnököt: „Orbán Viktor már a vasfüggöny prófétája lett. De a magyarok a nagyvilág szabadságában és Európában hisznek.”
Hangsúlyozta, eljött az idő, hogy „újra büszke magyarként emelt fővel járjunk”, és hogy a fiatalok hazatérjenek. Kiemelte: „remek szakemberek csatlakoznak hozzánk nap-nap után”, hogy egy „belföldön és külföldön is jól működő Magyarországot” építsenek.
Szerinte a kormányzásra készülve „végrehajtható szakmai programot és valódi társadalmi szerződést” kínálnak. A szomszédos országokkal tisztességes viszonyra kell törekedni, nem „plakátkampányokat indítani ellenük” vagy „kamu videókat készíteni”.
Hangsúlyozta: Magyarország NATO-tagként a világ legerősebb katonai szövetségére támaszkodhat, ezért „kikandikálni és autoriter rezsimekkel paktálni életveszélyes hazárdjáték”.
A V4-ek jelentőségét emelte ki, amely szerinte a régió stabilitását és befolyását erősíti. Felidézte a történelmi gyökereket és a 2020-as uniós költségvetési tárgyalások eredményét, ahol a visegrádi országok „együtt nagyobb befolyással érvényesítették a kohéziós források megőrzését”. Magyar Péter szerint Orbán Viktor mélypontra juttatta a lengyel-magyar kapcsolatokat, „azzal a vörös posztónak számító oroszbarát politikával”, amely a lengyelek szemében elfogadhatatlan. Emlékeztetett a két nép évszázados szövetségére, Bem József és 1848, a varsói felkelés vagy 1956 példáira, és kijelentette: a Tisza-kormány első miniszterelnöki útja Varsóba, majd Bécsbe és Brüsszelbe vezet. Céljuk a régió megerősítése, a befektetői bizalom visszaszerzése, az orosz energiától való függőség csökkentése, valamint egy regionális mesterséges intelligencia központ és diplomáciai akadémia létrehozása.
Magyar Péter ígéretet tett: olyan országot építenek, „ahová jó lesz hazajönni, ahol újra becsülete lesz a tudásnak, a tehetségnek és a munkának”. Jászi Oszkárt idézve figyelmeztetett: nem lehet sikeres külpolitikát folytatni, ha egy oligarchia kiszolgáltatja az ország erejét. Orbánt „Kállay-féle hintapolitikával” vádolta, amely szerinte kudarcra van ítélve. A miniszterelnök feladata békés, tiszteleten alapuló kapcsolatokat építeni a szomszédokkal. A 2026-os választást népszavazásnak nevezte arról, maradjon-e Magyarország az EU és a NATO tagja. Kitért az afrikai népvándorlás megállítására, a klímaváltozás okozta aszályok kezelésére és a fenntartható vízgazdálkodás fontosságára is. Kiemelte a mesterséges intelligencia társadalmi hatásait, és a Tisza-szigetek programot, amely „az emberi kapcsolatokat és az összetartozást erősíti”.
Kijelentette: „Ha egy ország magára marad, az nincs biztonságban”, és a Tisza-kormány nem folytatna „kettős beszédet” migráció ügyében.
Megtartanák a határkerítést, elutasítják a migránskvótát, és nem engednének szabadon elítélt bűnözőket. Szerinte a belső biztonság gyenge, munkaerőhiány és forráshiány sújtja a rendvédelmet. A jólétről szólva azt mondta: elég a pénztárcára nézni, „jobban élünk-e, mint három-öt éve?”. Kifogásolta az egészségügy és a közlekedés állapotát, a magánellátás drágaságát és a kórházi fertőzések magas számát.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor soha nem beszél az egészségügyről, oktatásról vagy közlekedésről, csak „világmegváltó próféciákat” oszt. Hangsúlyozta: „Eltűnt a jövőkép”, a fiatalok többsége nyugaton képzeli el az életét, ezért rekordalacsony a születésszám. Úgy véli, a külpolitika ma nem a magyar érdekeket szolgálja, hanem „öncélú politikai álmokat”, és a kettős játékot játszó vezetőket a szövetségesek mindig megbélyegzik és elhagyják.
Magyar Péter kijelentette: „amit teszek, az nem ellenük, hanem értük, az ő gyerekeikért, minden magyarért és a hazámért teszem”, utalva korábbi politikai közösségére is, akiket nem ellenségnek tart. Hangsúlyozta, a hűség nem párthoz, hanem az országhoz köti, és szembe kell menni azokkal, akik veszélybe sodorják Magyarország jövőjét. Orbánt azzal vádolta, hogy szélsőségesekkel szövetkezik és kockáztatja az uniós tagságot. Szerinte a 2026-os választás tétje, hogy megállítsák az „orbáni megosztást” és a gyűlöletkeltést.
