A Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort immár 34. alkalommal tartják meg.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a miniszterelnöki beszéd moderátora a hét elején, a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormányfőnek várhatóan lesz egy „eget rengető” bejelentése is.
Orbán Viktor a beszédét azzal kezdte: „Az a tervem, hogy jövőre kormányzati ciklusnyitó előadást fogunk itt tartani”. De szerinte nincs garancia, hogy így lesz, majd az emberek döntenek.
„Ha most vasárnap lennének a választások, 106 egyéniből 80-at mi nyernénk” – tette hozzá. 2022-ben 87 választókerületet nyertünk meg, nem adjuk alább most sem, fogalmazott.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
„Az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek, mindig kiállunk a külhoni magyarokért” jelentette ki.
Találkoztam Románia új miniszterelnökével, ő „a 24. kollégám”. Remélem, a román politikai rendszer stabilitását az elnök stabilitása adja, mondta Orbán Viktor.
Nehézsúlyú politikussal találkoztam, román hazafival találkoztam, közös román-magyar sikerekre is vágyik. Van esély a jó együttműködésre, vélekedett.
Orbán Viktor bejelentette a digitális polgári körök megindítását. Az első digitális kör honlapja már el is indult. „A közösségeinket újra kell szervezni a modern kornak megfelelően”, a digitális térben is. Szükségünk van „egy digitális honfoglalásra”, „hajrá digitális polgári körök”, mondta.
Szerinte Donald Trump győzelmével elkerültük a világháborút, megszüntették a kormány elleni politikai diszkriminációt, és megindultak az amerikai befektetések Magyarországra.
A világháború veszélye nem múlt el, nem tudunk erről biztosat mondani, mondta.
„A vihar előszelét nem mindig követi vihar, de vannak baljós árnyak”, véli Orbán Viktor. Például világháborúk előtt mindig erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között, most „orosz, kínai és amerikai Napok vannak az égen”.
A világháborúk előtt a fegyveres konfliktusok száma emelkedni szokott, és a fegyverkezés is erősödik. Ennek nagy része hitelből valósul meg, ami egy befektetés, ez meg akkor térül meg, ha háború van, mondta Orbán Viktor.
Háborús előjelnek nevezte a világgazdaság blokkosodását és a migráció erősödését is.
„A világháború esélye folyamatosan nő”, fogalmazott.
Magyar következtetések: „Csigavér, higgadtság, stratégiai nyugalom”. „Ukrajnát akkor sem szabad behozni az EU-ba, ha Brüsszel a feje tetejére áll”, vélekedett.
Magyarországnak is tennie kell erőfeszítéseiket a békére, de nekünk elsősorban a szomszédokkal kell ilyen szövetségeket kötni, regionális békeszövetségeket.
Ha háború lesz, ki kell maradnunk a háborúból. Ez a magyar külpolitika rendezőelve, fel kell készülni a kimaradásra, mondta.
Feltételei: Jó kapcsolatot kell ápolni a világ összes erőközépontjával, hatból öttel ez sikerül, csak Brüsszellel nem vagyunk jóban, mondta.
A másik feltétel, hogy legyen erőnk megvédeni magunkat. A haderőfejlesztés folyik, de még sok a teendő. A harmadik feltétel az önellátási képesség a hadiiparban, az energiában, az élelmiszerben és a digitális képességekben.
A negyedik feltétel a humán erőforrásfölény, régen kultúrfölénynek hívták.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az európai háború valóság, az orosz-ukrán háború európai háború. Európa 2014 óta, a krími konfliktus kezdete óta játszik „a tűzzel”, „a pokollal”.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Brüsszel „tűzszünetre és békére be akarja tölteni az USA távozása miatt kialakult gazdasági, pénzügyi és katonai űrt”, ami kizárja a normalizált kapcsolatok lehetőségét Oroszországgal.
„Brüsszel lényegében egy kereskedelmi vagy hidegháborúba készül az Egyesült Államokkal és Kínával, és egy forró háborúban áll Oroszországgal, miközben mélyíti a háború részleteit Ukrajnában” – fogalmazott.
Feltette a kérdést: „Mi ennek az értelme?“, majd úgy vélte, az EU „föderalista mestertervet” követ, minden válságot a hatáskörök bővítésére használ fel. „Pénzügyi, migrációs, virológiai válság – mindegyik alkalommal az a döntés született, hogy tovább kell növelni a brüsszeli hatásköröket.” Orbán szerint az EU versenyképességét elvesztette, költségvetése „már csak hadigazdálkodással és hadikölcsönökkel tartható fenn”. Ukrajna felvétele pedig „egyes gazdasági érdekek védelmét szolgálhatja”, míg Nagy-Britannia távozása a föderális Európa építését könnyítette meg.
A magyar nagystratégiáról is beszélt: „Magyarország nagy lesz és gazdag”, amihez szerinte családbarát nemzetre van szükség. Kiemelte a családtámogatások és az otthonteremtési hitelprogram szerepét, amely a fiataloknak is lehetőséget ad „a nemzet tulajdonosaivá válni.”
Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt mondta: 12 milliárd forintot már hazahoztunk, ennyi elérhető, a másik felét is haza kell hozni, de az is meglesz. Amíg nem kapjuk meg a pénzünket, addig nem lesz elfogadott uniós költségvetés, fogalmazott, a magyar vétóra utalva.
A migrációval kapcsolatban azt mondta: a kereszténység megőrzése és nemzetként való megmaradás összekapcsolódik. Nyugaton nem szólalt meg a vészcsengő, ezért a régi hazájuk már nem létezik többé. Utalt arra, hogy migráció szempontjából Közép-Európa jár jó úton Nyugat-Európával szemben.
