Az intézet éves jelentése szerint – amely túlnyomórészt tavalyi adatokon alapul – az európai uniós országok átlaga a nemek közötti egyenlőséget mérő, százpontos skálán 64,5 pontot ért el, ami az előző évhez képest mindössze 0,9 pontos, 2020 óta pedig 5,6 pontos javulást jelent. Az eredmények azt mutatják, hogy az előrehaladás továbbra is rendkívül lassú, és az egyes területeken elért javulás nem feltétlenül jár együtt más területek fejlődésével.
A rangsort Franciaország vezeti 74,8 ponttal, megelőzve Svédországot, Dániát és Spanyolországot.
Az EIGE elemzése szerint a tagállamok eltérő ütemben haladnak a nemek közötti egyenlőség megvalósítása felé.
Magyarország azon 14 tagállam közé tartozik, amelyek ugyan javítottak eredményeiken, de az uniós átlaghoz viszonyított lemaradásuk tovább nőtt. Ebbe a csoportba tartozik mások mellett Belgium, Franciaország, Hollandia, Románia és Szlovákia is. Ezzel szemben 13 tagállam, köztük Csehország, Lengyelország és Ausztria úgy ért el javulást, hogy közben csökkentette az uniós átlaghoz viszonyított lemaradását.
Fotó: DepositPhotos.com
A döntéshozatali területen uniós szinten egy év alatt 2,4 pontos, 2020 óta pedig 13,1 pontos javulást mértek. Ugyanakkor továbbra is ez a nemek közötti egyenlőség leggyengébb területe, és 15 tagállamban még a 40 pontot sem éri el a mutató. Az intézet szerint a javulás jelentős részben a jogszabályban előírt kvótáknak köszönhető. Hét tagállamban a tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatok igazgatótanácsi helyeinek legalább 40 százalékát már nők töltik be. Az uniós szabályozás a nem ügyvezető igazgatók körében 40 százalékos, az összes igazgatói pozíció tekintetében pedig 33 százalékos arányt irányoz elő.
A döntéshozatal területén kívül jóval lassabb az előrehaladás. Az elmúlt évben valamennyi többi vizsgált területen kevesebb mint egy ponttal javultak az eredmények. Az oktatás területén 2020 óta 11 tagállamban visszalépést mértek, az egészségügyben pedig lényegében megtorpant a fejlődés.
Továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a nők és a férfiak között a gyermekgondozási és családi feladatok megosztásában. Az EU-ban az anyák 41 százaléka hetente több mint 35 órát fordít gyermekgondozásra, míg az apáknál ez az arány mindössze 20 százalék. A gyermeket nevelő pároknál az apák átlagosan a teljes munkaidő 92 százalékának megfelelő óraszámban dolgoznak, az anyák viszont csak 68 százalékában. A legfrissebb – 2024-es – adatokkal rendelkező 15 tagállamban a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevők 74 százaléka nő volt. Az intézet szerint a szabadság igénybevételét jelentősen befolyásolja az arra az időszakra járó juttatás mértéke.
Az EIGE kutatása szerint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása 2050-re 6,1-9,6 százalékkal növelhetné az egy főre jutó uniós GDP-t, és akár 10,5 millió új munkahely létrejöttéhez járulhatna hozzá.
(MTI)

