3p

Az esőre várni nem stratégia. Van Magyarországnak terve arra,
hogyan éljünk együtt a tartós vízhiánnyal?
Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Magyar Péter miniszterelnök az Állambiztonsági Szolgálati Történeti Levéltárából bejelentkezve azt mondta, hogy az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány.

Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – mondta a miniszterelnök az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alagsorából bejelentkezve, miközben megtekintette a leváltárban őrzött dokumentumokat.

Magyar Péter az ügynökakták nyilvánosságra hozatala alkalmából meghirdetett sajtótájékoztató előtti élő közvetítésben azt mondta, a szocialista diktatúra összeomlása után számos közép-európai országban nyilvánosságra kerültek a beszervezések, valamint a rendszer fenntartóinak névsora, de Magyarországon ez elmaradt. A kormányok 36 éven keresztül akadályozták az akták nyilvánosságra hozatalát – hangoztatta a miniszterelnök.

A nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólított fel Magyar Péter miniszterelnök a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.

A nyitottaktak.hu az első percekben túlterhelődött. Délelőtt negyed 11 után viszont már elérhető volt.

Két nappal ezelőtt az Országgyűlésben Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője egyetértését fejezte ki az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Szerinte ugyanankkor 30-40 évvel ezelőtt kellett volna ezt megtenni, és a mulasztásért többek között a korábbi SZDSZ-es politikusokat tette felelőssé.

A Fidesz ugyanakkor bírálta a nyilvánosságra hozatal módját. Az ellenzéki párt országgyűlési frakcióvezetője. Bóka János a Facebook-oldalán azt írta: a Tisza ma is átveri a magyar embereket: a több tízezer, összefüggéseiből kiragadott dokumentum minden elemzés nélküli nyilvánosságra hozatala nem visz közelebb a múltunk megismeréséhez és feldolgozásához.

„A Rákosi és Kádár- korszakban együttvéve 150-160 ezer hálózati személy lehetett, közülük mintegy hatvanezer nevet ismerhet meg most a nyilvánosság” – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozataláról tartott sajtótájékoztatón.

A főigazgató hangsúlyozta: az emberek többsége a diktatúrában egyszerre volt áldozat és elkövető. Hozzátette: rengeteg embert megzsaroltak a beszervezéskor, az 1956-os forradalom után például sok esetben éppen a forradalomban való részvétellel gyakoroltak nyomást a beszervezni kívánt személyekre. Azt javasolta, hogy ha valaki egy ismerős névre talál rá a nyilvánosságra hozott dokumentumokban, akkor inkább érdeklődő és kíváncsi legyen, ne pedig ítélkező. Cseh Gergő Bendegúz közölte, mintegy öt kilométernyi iratanyag áll rendelkezésre, ezek harmada található a raktárban, és folyamatosan bővül az állomány. Hozzátette: az iratokat légkondicionált raktárban, biztonsági intézkedésekkel védve őrzik.

(MTI) 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!