Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel az állami médiához tartozó Kossuth rádiónak adott interjút. A miniszterelnök két fő rendezőelvet emelt ki, amelyek szerinte meghatározzák a kormány politikáját: a béke és a családok támogatása.
A miniszterelnök szerint az elmúlt három évben, a háború és a világjárvány időszakában nem lehetett áttörésszerű intézkedéseket hozni, de most lehetőség nyílik erre. A másik fő rendezőelv a családok támogatása. „A legfontosabb dolog a világban a család” – hangsúlyozta. Az intézkedések fő célja, hogy a gyermeket vállaló családok ne járjanak rosszabbul, mint azok, akik nem vállalnak gyermeket. „Aki gyereket vállal, az érezze, hogy egy fontos és értékes, sőt, létkérdésben vállal szerepet a nemzetünk és a közösségünk jövőjét illetően” – tette hozzá.
Orbán Viktor kitért az adórendszer átalakítására is, amely szerinte a munkahelyteremtés és a családok támogatása köré épül. „Ha munka van, minden van. De ha nincs munka, akkor általában csak szenvedés van, nyomorúlság, szegénység meg bajok” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kormány egyik célja az egymillió új munkahely megteremtése volt, amelyet sokan szkeptikusan fogadtak.
Fotó: MTI / Fischer Zoltán
A kormányfő szerint a családok támogatásában a gyermekek utáni adókedvezmények is kulcsszerepet játszanak. Hangsúlyozta, hogy az adórendszer átalakításával sok családot sikerült visszavezetni a munkaerőpiacra. „Nagyon sok olyan család, aki korábban úgy gondolta, hogy értelmes dolog berendezkedni arra, hogy van család, van gyerek, de nincs munka, és így is meg lehet élni, most visszatért a munkaerőpiacra” – mondta. „Jelentős számban olyan cigány családok is, akik korábban inkább a gyerekek után járó pénzből éltek, de nem volt munkahelyük. Most azt mondtuk, hogy tudtok a gyerekek után kapott pénzből élni, azt leírhatjátok az adóból, csak először meg kell érte dolgozni. Ez bevitte az embereket, egymillió embert hozott be a magyar gazdaságba. Ez volt az első lépés”– tette hozzá.
Orbán Viktor az adómentességi kedvezmények fokozatos kiterjesztéséről is beszélt. Mint mondta, először a 25 év alatti fiatalok kaptak személyi jövedelemadó-mentességet, majd a 30 év alatti anyák, ha legalább egy gyermekük van. Később a négy vagy több gyermekes anyák is mentesültek az szja-fizetés alól. Most pedig a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége került napirendre.
Orbán szerint az intézkedés átfogó reformot jelent, amely egy teljes életpályát biztosít a fiatalok számára.
„Már megszülettek azok a nők, akik soha nem fognak személyi jövedelemadót fizetni” – fogalmazott.
A kritikákra reagálva elismerte, hogy az intézkedés jelentős költségvetési terhet ró az országra. Az elemzők szerint a program kockázatos, de Orbán határozottan kijelentette: „A valóság az, hogy megcsináljuk.”
Az interjú során szó esett az inflációról is. Orbán szerint nem elég pusztán gazdasági szempontból vizsgálni a problémát. „200 forintos felvásárolt tejből hogy lesz 550 forintos tej a boltban?” – tette fel a kérdést. Kijelentette, hogy a kormány beavatkozásra kész, ha a helyzet nem javul.
Ukrajna? Nem!
Emellett Orbán politikai áttörésről is beszélt, amelynek egyik eleme a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés. Kiemelte: „Március elsejétől hajtóvadászatot indítunk a kábítószer-kereskedők ellen. Ez megköveteli az alkotmányban is annak kimondását, hogy Magyarországon a kábítószer-használat büntetendő. Rendőrséget kell megerősíteni, akciócsoportokat kell felállítani, és egy nagy akciósorozattal egész egyszerűen meg kell tisztítani az országot a kocsvalék új designer drogfajtától.”
Orbán az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló vitáról is beszélt. „Egyetlen érvet sem tudok mondani, ami a magyar érdekek szempontjából indokolná Ukrajna csatlakozását, de rengeteg érvet tudok mondani ellene.”
A miniszterelnök szerint Ukrajna EU-tagsága súlyos gazdasági és biztonsági kockázatokat hordoz. Kiemelte, hogy a magyar gazdákat és mezõgazdaságot rendkívül hátrányosan érintené egy ilyen lépés, valamint felvetette a bűnözés fokozott beáramlásának lehetőségét is. „„Ez tönkretenné bennünket. Elsősorban a magyar gazdákat és a mezõgazdaságot, másodsorban pedig az egész nemzetgazdaságot” – fogalmazott.
