Bár Nagy Márton újságírói kérdésre hétfőn azt válaszolta, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése úgy fog működni, hogy „a vásárlásuk során minden termék vonalkódját ismerik a rendszerek, tudja a rendszer, hogy mely élelmiszerkategóriákra vonatkozik az áfa-visszatérítés”, ez nem igaz. A nagy kereskedelmi láncok, szuper- és hipermarketek valóban rendelkeznek olyan informatikai rendszerrel, ami a pénztárakat összeköti a tételes készletnyilvántartással, így a „sima” pénztárblokkon is látszik, hogy az a termék, amit a nyugdíjas megvásárolt, áfa-visszatérésre jogosítja-e őt vagy sem.
Azonban a mozgóárusok, kisebb boltok nem rendelkeznek ilyen rendszerrel, az online pénztárgép csak azt rögzíti, mekkora pénzbevétel érkezett, és annak milyen áfakulccsal kell adóznia.
Az online pénztárgépekben ezek az úgynevezett forgalmi gyűjtők vagy áfagyűjtők így vegyesen tartalmaznak olyan bevételeket, melyek áfa-visszatérítésre jogosító és nem jogosító értékesítést is rögzítenek, és csak ezeket az adatokat továbbítják az adóhatóságnak. Így egy átlagos kis ABC-ben a 27 százalékos áfagyűjtőben a zöldség és gyümölcs mellett üdítők, alapanyagok, fűszerek, konzervek, édességek, kávé stb. is megtalálhatók. Hasonlóképp a 18 százalékos áfagyűjtőben a tejtermékek mellett pékáruk, péksütemények értékesítését is nyilvántartja az online pénztárgép. A tej mellett pedig a tojás és húskészítmények, valamint sajtótermékek is szerepelnek az 5 százalékos áfagyűjtőben.
Majd az e-pénztárgép? Nem, az sem
A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden közzétette az e-pénztárgépekkel kapcsolatos szabályozás rendelettervezetét, ám abban is csak ugyanezek a gyűjtők szerepelnek, az értékesített termék besorolását az új szabály sem írja elő az e-pénztárgépet alkalmazó kereskedők számára. A tárca közleménye szerint az e-pénztárgépek használata első lépésben önkéntes lesz, és csak 2026 második felétől válik kötelezővé. A most használatos online pénztárgépeket 2028-ig használhatják a vállalkozások.
Kipróbáltuk, valóban így van
Lapunk „próbavásárlást” is végzett, egy agglomerációs településen működő kis péküzem boltjában vásároltunk. Az online pénztárgépbe beütött adatok szerint vásároltunk 3 darab bruttó 70 forintos terméket, az ezért fizetett összeg a pénztárblokk tanúsága szerint a „gyűjtő 2”-be (ez a 18 százalékos áfakulcs alá tartozó termékértékesítést jelenti) került, illetve 1 darab bruttó 210 forintos terméket, ennek ellenértéke szintén a „gyűjtő 2”-be került. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két 210 forintos értékesítés 15,25 százalékát (ez a 18 százalékos áfamérték úgynevezett felülről számított adókulcsa), azaz 64 forintot kell az eladónak befizetnie a központi költségvetésbe.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Csakhogy jelen esetben – noha a kis üzlet által kibocsátott bizonylat mindenben megfelel a vonatkozó adóügyi és számviteli előírásoknak –
sem a blokkból, sem az adóhatóságnak szolgáltatott online adatokból nem derül ki, milyen terméket vásároltunk. Így nincs az a mesterséges intelligencia, amely képes lenne megállapítani, a pénztártételek közül melyik esetében járna vissza egy nyugdíjasnak az áfa.
Ugyanis szándékosan olyan termékeket vásároltunk, melyek azonos áfamértékkel adóznak, és teljesen életszerű, hogy azokat egyszerre vásárolja meg a vevő. Kosarunkba egy szerény vacsorára való került: egy pohár 210 forintos kefír, mely után – lévén tejtermék – járna az áfa-visszatérítés, és 3 darab 70 forintos kifli, melyből nem járna vissza semmi.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A teljesen hétköznapi problémával kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, szerettük volna megtudni, az ilyen kis boltok, mozgóárusok esetében hogyan fog működni az áfa-visszatérítés, azonban szakmai megkeresésünkre az illetékes tárca cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Megoldás pillanatnyilag az lehet, hogy a nyugdíjasok részére áfás számlát (úgynevezett egyszerűsített számlát) állít ki a kisbolt, annak adatai már tartalmazzák az értékesített termékeket is.
Az így kiállított bizonylatot az onlineszámla-rendszerbe feltöltve viszont már kiszűrhető, melyek azok a termékek, melyek áfája visszajár az időseknek.
Ez azonban – a minisztérium állításával ellentétben – többletadminisztrációval jár: az egyszerűsített számlának tartalmaznia kell a vevő (az áfa-visszatérítésre jogosult myugdíjas magánszemély) nevét, lakcímét és adóazonosító jelét is.
Lapunk a miniszterelnök bejelentése után az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés adatai alapján arra jutott, ha a nyugdíjasok a hipermarketekben vásárolnák meg a termékeket, akkor – a február eleji árak szerint – havonta 1459 forint áfa-visszatérítésre számíthatnának. A kisebb üzletek a magasabb fajlagos költségek miatt kénytelenek drágábban adni a termékeket, de úgy véljük, a havonta visszajáró összeg még kisebb kereskedelmi egységeknél történő vásárlás esetén sem haladja meg a kétezer forintot.
