A törvény kihirdetése után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt fogja vizsgálni, hogy a politikusok és a közvetlen családtagjaik vagyongyarapodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel.
„Mostantól vége annak a világnak, amikor fideszes politikusok cinikusan beírtak bármit a vagyonnyilatkozatukba, miközben mindenki látta, hogy a valós életvitelük és a papíron szereplő vagyon köszönőviszonyban sincs egymással” – fogalmazott Magyar Péter a szeptember közepén megosztott Facebook-videójában, amelyben bejelentette, hogy megindul a politikusok vagyonosodásának vizsgálata húsz évre visszamenőleg, ahogy azt a választási kampányban többször is megígérte.
A parlamentnek benyújtott javaslat eredetileg csak az országgyűlési képviselőket, a minisztereket, az államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárokat, a kormánybiztosokat, a miniszterelnöki biztosokat és a miniszteri biztosokat sorolta a vizsgálandó alanyok közé, de a törvényalkotási bizottságban a tiszás képviselők javaslatára ezt kiterjesztették a miniszterelnökre és az európai parlamenti képviselőkre is. A törvény a politikusok közvetlen hozzátartozóira is vonatkozik: házastársukra és élettársukra, valamint a velük közös háztartásban élő szülőkre, gyermekekre és a házastárs gyermekére, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is – írja a Telex.
Fotó: DepositPhotos.com
A Fidesz és a KDNP a viták során azt kifogásolta, hogy a vizsgált személyek körét önkényesen határozta meg a kormány, és a hivatalban lévő kormánytagokat, illetve tiszás képviselőket a javaslat alapján csak két év múlva vizsgálhatja a NAV. Tuzson Bence fideszes képviselő, volt igazságügyi miniszter a hétfői vitán arról beszélt, hogy ilyen típusú szabályozás azért nincs más országokban, mert az adóhatóság a kormánynak alárendelt szerv, és így a szabályozás arra jogosítja fel a kormányt, hogy ellenőrizze a képviselőket.
A most elfogadott törvénymódosítással lényegében visszaállították a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016-ban kiherélt vagyonosodási vizsgálatát, de
fontos különbség, hogy a jövőben elsősorban a politikai vezetők és a közvetlen környezetük vagyonosodását fogják vizsgálni, a magánemberekét csak az eddig is lehetséges ritka esetekben.
A NAV az érintettek vagyongyarapodása, ingatlanai és pénze, befektetései, megtakarításai alapján azt fogja vizsgálni, hogy felmerül-e adókötelezettség elmulasztására vagy bűncselekményre utaló kockázat. Ha arra jutnak, hogy az érintett elmulaszthatta valamely adókötelezettségét, adóellenőrzést indítanak. Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor értesítik a NAV nyomozó hatóságát, vagy feljelentést tesznek az illetékes szerveknél.
