Kikérte magának Sulyok Tamás államfő, hogy az előrehozott választásokat újra a közbeszéd részévé tevő Magyar Péter „a közjogi rendszer működéséről és az elnök feladatairól újra és újra kioktatni próbálja”. A köztársasági elnök szombat esti Facebook-posztjában azt írta, „a megválasztott országgyűlési képviselőkkel és az Országgyűlésbe törekvő politikusokkal szemben is alapvető követelmény, hogy tisztában legyenek az Alaptörvény által felállított demokratikus közjogi rendszer szabályaival, és azokat tiszteletben tartsák. Ez a képesség a garanciája annak, hogy elkerüljük a politikai közhangulat alkotmányosan illegitim és stílusában primitíven arrogáns hergelését. Aki ezzel a képességgel nem rendelkezik, és emiatt alaptalan, demagóg elvárásokkal provokálja az Alaptörvény szerint megválasztott vezető közjogi tisztségviselőket, annak ajánlom figyelmébe az Alaptörvényt. Jóérzésű, felelős politikussá válni is segíthet” – zárta a bejegyzést a Sándor-palota lakója.
A Tisza Párt vezetője sem maradt adós a válasszal, Magyar Péter a közösségi médiában hét pontban ment neki Sulyok Tamásnak. Az ellenzéki vezető szerint:
- Sulyok csak azért lett alkotmánybíró, majd az Alkotmánybíróság elnöke, mert „évtizedes jó viszonyt ápol Gulyás Gergely édesapjával”.
- A magyar emberek közül háromból kettő azt sem tudja, ki ma az államfő.
- A szociális és gazdasági válság közepette a köztársasági elnök vagy hallgat, vagy „a Propaganda Minisztérium panelmondatait ismételgeti”.
- Sulyok nem dolgozik a nemzet egységének megteremtéséért és a demokratikus államrend működése felett sem őrködik.
- Az államfő úgy viselkedik, mint egy fideszes pártkatona.
- Sulyok alkatilag is teljesen alkalmatlan a feladatára, a karácsonyi beszédtől „szekunder szégyenérzet” keletkezett az emberekben.
- A köztársasági elnöki posztról a magyar embereknek Göncz Árpád, Sólyom László vagy épp Magyar Péter keresztapja, Mádl Ferenc jut eszébe.
A Tisza Párt vezetője ezt követően távozásra szólította fel a köztársasági elnököt.
Az előrehozott választások azt követően kerültek a közbeszéd középpontjába, hogy kiderült a 2025-ös büdzsében 8,4 milliárd forintot különítettek el a 2026-os választások előkészítésére, ilyen nagy összegű előirányzatra a korábbi országgyűlési választásokat megelőző évben nem volt példa, ám 2023-ban a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások előkészítésére már 7 milliárd forintot irányoztak elő.
A Nemzeti Választási Iroda lapunk megkeresésére közölte is, mire fogják elkölteni idén a 8,4 milliárd forintot.
