Mégsem újdonság, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a választást megelőző évre is jelentős összegeket kap. Mint arról lapunk is beszámolt, elsőként a Vox Populi választási kalauz nevű Facebook-oldal posztolta ki, a 2025-ös költségvetésben a 2026-os országgyűlési választások konkrét költségeire, így „postai küldemények (értesítő, határon túli választópolgárok tájékoztatói, levélcsomagjai) nyomda és postaköltsége, a központi biztosítású nyomdai termékek beszerzése, a választási irodák tagjainak képzése és a választási informatikai felkészülés költségei (például választási irodák által használt szakrendszerek felkészítése)” különítettek el 8,4 milliárd forintot.
A kormányzat azonban igyekezett cáfolni a büdzsé számaiból levont következtetést, és közölték, „a következő országgyűlési választások 2026-ban lesznek, minden ezzel ellentétes híresztelés csupán ócska politikai hecckampány”. A kabinet részéről azt is hozzátették, a „biztosított összeg jelentős része informatikai fejlesztés, ami a választások akadályoktól mentes, egyéb rendszerektől független informatikai rendszerrel támogatott lebonyolításához járul hozzá”.
Lapunk az elmúlt választások éveinek és az azt megelőző éveknek a költségvetési gyakorlatából arra a következtetésre jutott, bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) által hivatkozott informatikai fejlesztés ezen felüli összeg (az arra, de egy másik jogcímcsoporton elkülönített 5,9 milliárd forint ugyanannyi, mint amennyit 2024-ben szántak rá), a szóban forgó 8,4 milliárd forint kötelezettségvállalásként történő leköltése könnyen lehet, mégis a 2026-os választás lebonyolítását szolgálja.
Fotó: MTI / Ruprech Judit
Országos választásokat ugyanis az utóbbi éveket tekintve 2018-ban, 2019-ben, 2022-ben és 2024-ben is tartottak. És azt találtuk, minden választást megelőző év költségvetésében
van a következő évi választások előkészítésére elkülönített összeg.
2017-ben a 2018-as választások előkészítésére 500 millió forintot, 2021-ben pedig a 2022-es választások előkészítésére ugyancsak 500 millió forintot különítettek el.
A fejezeti indokolások mindkét esetben nagyon hasonlóak:
„A 2018. évi országgyűlési képviselőválasztás tervezésénél a jelenleg hatályos szabályozásból indultunk ki, figyelemmel a 2014-es országgyűlési választás költségeire. A javasolt előirányzat 2017. évre, az előkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátására és a közbeszerzési eljárások elindítására 500,0 millió forint.”
„A 2022. évi országgyűlési képviselőválasztás előkészítési feladataihoz, a közbeszerzések megindításához szükséges forrást tartalmazza az előirányzat 500,0 millió forint összegben.”
Mindkét évben a zárszámadási törvény indokolásában az szerepel, az összegből megkezdődött a rá következő évi „országgyűlési képviselőválasztás előkészítése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Az összeg az intézményi költségvetésbe került átcsoportosításra és felhasználásra” – olvasható mind a 2017-es, mind a 2021-es dokumentumban.
A most elkülönített előirányzat kétségtelenül jelentősen meghaladja a korábbi ciklusok 500-500 milliós összegét, viszont bőven elmarad egy országgyűlési választás tényleges költségétől. A 2018-as zárszámadás tanúsága szerint akkor még „megúsztuk” 6,6 milliárd forintból, ám 2022-ben már 11,6 milliárd forintunkba került az urnákhoz járulni. Meg kell jegyezni, 2022-ben egy népszavazással egybekötött országgyűlési választás volt, ami növelte a költségeket egy „mezei” országgyűlési választáshoz képest.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Hogy mégis az sejthető, a kormányzatban (egyelőre) nem számolnak egy előrehozott parlamenti választással, az a 2023-as év költségvetéséből és annak zárszámadásából következik.
2023-ban ugyanis összesen 7 milliárd forintot irányoztak elő a 2024-es európai parlamenti (EP-), valamint önkormányzati választások előkészítésére,
melyből 3 milliárdot az EP-választásokra, 4 milliárdot pedig az önkormányzati választásokra szántak. A büdzsé fejezeti indokolásából az derül ki,
„az előirányzat a Ve. (a választási eljárásról szóló törvény – a szerk.) alapján a 2024. évi választások előkészítésére, a helyi választási irodák, területi választási irodák, külképviseleti választási irodák, valamint az NVI központi kiadásainak finanszírozására szolgál. Az előirányzathoz kapcsolódó kiadások az NVI 2023-2024. évi középtávú tervében meghatározottakkal összhangban kerültek meghatározásra”.
Hogy pontosan mire is használta fel az NVI ezt az összeget, az a 2023-as zárszámadási törvényből nem derül ki, mert a fejezeti indokolás csak annyit ír, mint a 2017-es és 2021-es ilyen dokumentum. Nevezetesen, hogy megkezdődött „a közbeszerzési és beszerzési eljárások lefolytatása. Az ehhez szükséges előirányzat az intézményi költségvetésbe került átcsoportosításra és felhasználásra”. A 2024-es költségvetésben (melynek zárszámadása csak 2025 őszén lesz esedékes) a júniusban tartott dupla választásra 18,4 milliárd forintot különítettek el.
Annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen kiadásokkal, kötelezettségvállalásokkal kötik le egy évvel korábban ezeket az előirányzatokat, megkerestük a Nemzeti Választási Irodát. Amennyiben választ kapunk tőlük, arról tájékoztatni fogjuk Olvasóinkat.
Frissítés:
Cikkünk megjelenését követően az NVI készségesen válaszolt megkeresésünkre, és részletesen felsorolta, 2023-ban milyen kiadásokat fedeztek, illetve az idei évben milyen kiadásokat kívánnak fedezni a rá következő évi választások költségeiből. A választási szerv válaszát ebben a cikkünkben foglaltuk össze:
