Azt írták: a Duna alacsony vízállása nemcsak Magyarországon, hanem gyakorlatilag a folyó teljes, 2412 kilométeres hajózható szakaszán megnehezíti a nagyobb merülésű hajók közlekedését. A biztonság érdekében legalább 10 centiméter távolságot kell tartani a hajó alja és a meder között.
Hozzátették: a vízügyi igazgatóságok rendszeresen felmérik a folyót, a hajózási hatóság pedig hirdetményben tájékoztatja a hajósokat azokról a gázlókról, ahol nincs meg a szokásos, 270 centiméteres vízmélység.
Az aktuális vízállás alapján lehet meghatározni, hogy az egyes szakaszokon milyen merülésű hajók közlekedhetnek biztonságosan. Ilyen alacsony vízállásnál a Duna magyarországi szakaszán több „mélységhiányos” hely is kialakul.
A minisztérium tájékoztatása szerint a Duna magyarországi szakaszán nagyjából 15 szállodahajó várakozik, a teherhajók többsége is áll, néhány egészen extrém rakománykönnyítéssel – a hordképesség 10-20 százalékával – tud csak közlekedni.
Közölték azt is, a kis vízállás miatt a hajózási hatóság nem korlátozza a hajók közlekedését, a közzétett és aktuális vízállás- és gázlóadatok, valamint a saját hajó merülése alapján a hajó felelős vezetője dönthet a továbbhaladásról.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-t kedd délután arról tájékoztatta, nem várható sem a Duna alpesi vízgyűjtőterületein, sem a Tisza vízgyűjtőjén területi átlagban említésre méltó mennyiségű csapadék a következő napokban.
Ezzel párhuzamosan újabb hőhullám fejti ki hatását az Alpok és a Kárpát-medence térségében is, így a következő napokban stagnáló, lassan apadó vízszintekre van kilátás a Duna magyarországi szakaszán, illetve a Tisza duzzasztásmentes szakaszain is. Hozzátették: továbbra is marad az igen alacsony mederteltség.
Kedd reggel rekordalacsonyra csökkent a Duna vízállása Budapestnél: 31 centimétert mutatott a vízmérce. Eddig a rekordot a 2018. október 25-én mért 33 centiméteres legkisebb mért vízszint jelentette. A vízszint azonban napközben tovább süllyedt, 17 órakor 28 centiméter volt.
