A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) első, múlt csütörtöki ülésén a kormány és a főváros között létrejött megállapodás alapján Budapest gazdálkodását folyamatosan nyomon követő költségvetési felügyelőt rendel ki a pénzügyminiszter a fővároshoz. Az egyezség egyik legfontosabb pontjáról bővebben ebben a cikkben írtunk:
Kiss Ambrus közölte, hogy a költségvetési felügyelő alapvetően ellenőrzési és monitoring szerepet tölt be. Feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az intézmény vagy önkormányzat gazdálkodását, értékelje a kötelezettségvállalásokat, jelezze a pénzügyi kockázatokat, és rendszeresen tájékoztassa az államot a pénzügyi helyzetről.
A főigazgató megjegyezte, hogy a költségvetési felügyelőt gyakran összekeverik a költségvetési biztossal, amely „már egy sokkal erősebb beavatkozási forma”. Kiss Ambrus hangsúlyozta: a költségvetési felügyelő „jelenléte fokozott állami kontrollt jelent, de önmagában nem vonja el az önkormányzat döntési jogköreit”.
Szerinte a döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy a főváros elveszítené gazdasági önállóságát. „Inkább azt jelzi, hogy az állam a korábbinál közvetlenebb rálátást kíván gyakorolni Budapest pénzügyeire” – írta.
Az elemzés szerint a számokból nem az rajzolódik ki, hogy Budapest 2019 óta kontroll nélkül növelte volna működési kiadásait. „Sokkal inkább az látható, hogy a város egy szűkülő pénzügyi mozgástérben próbálta fenntartani a közszolgáltatások szintjét. Ennek ára a fejlesztések visszafogása, a karbantartások halasztása, az átmeneti finanszírozási megoldások alkalmazása és a költségvetési szerkezet folyamatos újraszabása volt” – fogalmazott Kiss Ambrus, aki szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nehéz azt állítani, hogy „Budapest mai helyzetének oka a pazarló működés lenne”.
