Néhány nappal azelőtt, hogy az ankarai NATO-csúcson Magyar Péter miniszterelnök egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és bejelentette, hogy hamarosan kétoldalú találkozót tartanak, megjelent egy új felmérés, amely megmutatta, miként gondolkodnak a magyarok a háború főszereplőiről – számol be róla a 24.hu.
A washingtoni Pew Research Center február és május között 37 országban összesen 45 658 felnőttet kérdezett meg a NATO-ról, Oroszországról, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Zelenszkij megítéléséről. A felmérés szerint a NATO-t a legtöbb tagállamban kedvezően látják, és a leginkább NATO-párti országok között Magyarország is ott van.
A magyarok 72 százaléka pozitívan vélekedik a katonai szövetségről, amivel a vizsgált tagállamok között a negyedik helyen állunk Lengyelország (78 százalék), Svédország (74 százalék) és Németország (73 százalék) mögött. A Pew Research szerint a NATO iránti szimpátia Magyarországon jelenleg az elmúlt két évtized legmagasabb szintjén vagy annak közvetlen közelében van.
Fotó: Pew Research
Oroszországot többségében elutasítják a magyarok
Különösen látványos a változás ahhoz képest, hogy 2019-ben még csak 48 százalék volt a kedvező vélemények aránya. Ez 2022-ben 63, 2024-ben 67, tavaly 68, az idén pedig 72 százalékra emelkedett. A legerősebb támogatók a fiatalok: a 18–34 éves korosztály 87 százaléka pozitívan viszonyul a szövetséghez, míg az 50 év felettiek körében 64 százalék ez az arány.
Az eredmény egyben visszaigazolni látszik azt az üzenetet is, amelyet Magyar Péter az ankarai NATO-csúcsra érkezve fogalmazott meg, amikor azt mondta: „a magyarok hisznek a NATO erejében és egységében”, és Magyarország egy „konstruktív, megbízható szövetséges” kíván lenni.
A felmérés szerint a magyarok 61 százaléka kedvezőtlenül, 35 százaléka kedvezően vélekedik Oroszországról.
Ez valamelyest kedvezőbb kép Moszkva számára, mint amit a legtöbb nyugat-európai országban mértek. Tavaly például a lengyeleknek mindössze 9, a svédeknek pedig 6 százaléka tekintett pozitívan Oroszországra. A Pew ugyanakkor egy sajátos magyar jelenségre is felhívja a figyelmet:
a vizsgált országok közül egyedül Magyarországon fordul elő, hogy az idősebbek pozitívabban viszonyulnak Oroszországhoz, mint a fiatalok. Az 50 év felettiek 44 százaléka kedvezően vélekedik az országról, míg a 18–34 évesek körében ez az arány mindössze 19 százalék.
Fotó: Pew Research
Minden harmadik magyar bízik Putyinban
Vlagyimir Putyin megítélése alig változott az előző évhez képest. Míg a tavalyi felmérésben a magyarok 32 százaléka mondta azt, hogy bízik az orosz elnök világpolitikai döntéseiben, idén ez az arány 33 százalék.
A 66 százalékos bizalmatlanság ugyan többséget jelent, de nemzetközi összehasonlításban a magyar adat továbbra is viszonylag magas. Görögországban 35, Törökországban 39 százalék bízik Putyinban, miközben Németországban csak 15, Franciaországban 16, az Egyesült Királyságban 15, Lengyelországban pedig mindössze 4 százalék.
A tavalyi, a 24.hu által is bemutatott kutatás már rámutatott, hogy még az európai jobboldali populista pártok szavazói között is kiemelkedően erős a Fidesz-szimpatizánsok bizalma Putyinban. Akkor a Fidesz támogatóinak 58 százaléka nyilatkozott pozitívan az orosz elnökről, ami a görög ultranacionalista Görög Megoldás támogatói mellett a legmagasabb arány volt Európában.
Az idei adatok szerint ez tovább nőtt: a Fidesz támogatóinak már 63 százaléka bízik Putyinban, míg a nem Fidesz-szavazóknál csupán 7 százalék ez az arány. Az 56 százalékpontos különbség a legnagyobb a vizsgált európai populista pártok között. Összehasonlításképpen: a német AfD esetében 43, a görög Görög Megoldásnál 30 százalékpontos eltérést mértek a támogatók és nem támogatók között.
Zelenszkij továbbra is rendkívül népszerűtlen Magyarországon
A legérdekesebb eredmény ugyanakkor talán Zelenszkijhez kapcsolódik. Az ukrán elnökben a magyarok mindössze 20 százaléka bízik, miközben 78 százalékuk nem. Tavaly még 23 százalékos volt a bizalmi indexe, vagyis egy év alatt tovább romlott a megítélése.
A kép összhangban van a Policy Solutions két évvel ezelőtti kutatásával is, amely szerint Zelenszkij a magyarok körében már megközelítőleg ugyanolyan népszerűtlen külföldi vezetőnek számított, mint Vlagyimir Putyin. A NATO-tagállamok közül csak Görögország mutat hasonló képet: ott 23 százalék bízik, 75 százalék pedig nem bízik az ukrán államfőben. Törökországban 21 százalék a bizalmi arány.
A kontraszt különösen nagy Észak- és Nyugat-Európában. Svédországban 83 százalék bízik Zelenszkijben, az Egyesült Királyságban 68 százalék, Hollandiában 67 százalék, Kanadában 65 százalék, Németországban pedig 60 százalék. Még Lengyelországban is lényegesen jobb a megítélése, noha ott már erősen megosztott a közvélemény: 46 százalék bízik, 48 százalék pedig nem bízik benne.
Globális kérdésekben Magyarországon a legmélyebb a politikai szakadék
A Pew a kutatásban külön vizsgálta a jobboldali populista pártok támogatóit, és azt, hogyan viszonyulnak külpolitikai kérdésekhez. Magyarországról ebbe az összevetésbe a Fidesz került be.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon a legnagyobbak közé tartoznak a politikai táborok közötti különbségek Oroszország, Vlagyimir Putyin, Volodimir Zelenszkij és a NATO megítélésében. A Fidesz támogatói lényegesen pozitívabban viszonyulnak Oroszországhoz és Putyinhoz, miközben kritikusabbak Zelenszkijjel és a NATO-val szemben, mint azok, akik nem támogatják a pártot.
A különbség Zelenszkij esetében is látványos: a Fidesz támogatói közül mindössze 4 százalék bízik az ukrán elnökben, míg a párt nem támogatói körében 34 százalék ez az arány.
A kutatás végső soron egy sajátos magyar paradoxonra mutat rá: miközben a NATO támogatottsága húszéves rekord közelébe emelkedett, Zelenszkij megítélése a legalacsonyabbak közé tartozik a szövetséges országok között, Putyiné pedig továbbra is jóval kedvezőbb, mint Nyugat-Európa nagy részén.

