A Magyarországon zajló rendszerváltás messze túlhalad azon a mértéken, amelyet korábban sok magyar egyáltalán lehetségesnek tartott – áll a Financial Times csütörtöki helyzetértékelésében, amelyet az MTI szemléz.
A londoni üzleti napilap online kiadásán megjelent részletes elemzés szerint mindez hatalmas megkönnyebbülés az Európai Unió számára is, amely küszködve igyekszik megakadályozni tagországaiban a demokrácia és a jogállamiság visszafejlődését. A magyarországi folyamatok ugyanakkor világszerte csapást jelentenek a nacionalista konzervatív erők számára, amelyekre inspiráló hatással volt Orbán Viktor hosszas hatalomgyakorlása – fogalmaz a brit lap.
Orbán Anita külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a Financial Timesnak elmondta: abban reménykedik, hogy Magyarország a nyugati demokrácia megújításának éllovasává válhat. Hozzátette: Magyarország visszatér a nemzeti érdekeit előtérbe helyező külpolitikához, de ezt „az európai családon belül” hajtja végre, miközben mérsékli függését külföldi hatalmaktól.
A Financial Times szerint Magyar Péter miniszterelnök egyik elsődleges célja „az Orbán-rezsim lételemévé vált korrupció” felszámolása. A lap idézi Tóth István Jánost, a Korrupciókutató Központ Budapest nevű civil szerveződés vezetőjét, akinek becslése szerint az Orbán Viktorhoz kötődő 13 személyiségnek odaítélt európai uniós finanszírozású megbízási szerződések, valamint a versenyeztetés nélküli megbízások értéke 2011 és 2023 között elérte a 19,3 milliárd eurót.
Feltételezve, hogy e szerződések értékének 20-40 százalékát „lefölözték, úgy becsüljük, hogy az EU-adófizetők 3,2-5,5 milliárd euróval támogatták Orbán kleptokráciáját” – idézi a Financial Times Tóth István János tanulmányát.
Fotó: Forrás: MTI
A lap szerint Magyar Péter elsöprő választási győzelmét is a korrupcióval, a romló életszínvonallal és a hanyatló közszolgáltatásokkal szembeni népharag tette lehetővé. Orbán Anita külügyminiszter ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a földcsuszamlásszerű változások a társadalomban zajlanak, és ez az emberek várakozásaiban, derűlátásában nyilvánul meg.
Hangsúlyozta: Magyarország hagyományosan nagyon borúlátó ország, de „az emberek azt mondogatják, hogy április 12. óta még a gravitáció is könnyebb”.
A Financial Times szerint sok magyar követeli Orbán Viktor és volt vezető tisztviselői felelősségre vonását hivatali visszaélések címén. Egy név nélkül nyilatkozó volt magas beosztású fideszes tisztviselő a lapnak úgy fogalmazott, hogy „a társadalom vért akar”, de ennek is megvannak a veszélyei. „Ha ugyanis agresszív módon rászállnak Orbánra”, akkor volt kormányfő „a mártír szerepét ölti magára, és nem fog megfutamodni”. Ungváry Krisztián történész ugyanakkor kijelentette: nem tud felidézni Magyarország múltjából még egy ennyire alapvető, külső hatalmi beavatkozás nélküli átalakulást, mint amely jelenleg zajlik.
Ungváry a Financial Timesnak nyilatkozva alkotmányos forradalomnak nevezte a folyamatokat. Úgy fogalmazott: a nemzet a jogállamiság helyreállítása érdekében olyasmiket hajt végre, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek. „A cél a jelenlegi államszerkezet teljes lebontása; ezt forradalomnak és rendszerváltásnak egyaránt nevezném” – hangsúlyozta a történész.
