2001. szeptember 11-én helyi idő szerint 8:46 perckor az American Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó, terroristák által eltérített járata óriási tűzgolyót és füstoszlopot maga után hagyva becsapódott a New York-i World Trade Center északi tornyába. Néhány perccel később egy másik utasszállító repülőgépet a déli toronynak vezettek, a délelőtt folyamán mindkét épület összeomlott.
Fotó: Wikipédia
9:37 perckor az Amerikai Védelmi Minisztérium épületébe, a Pentagonba csapódott egy újabb repülőgép. A negyedik eltérített járat a merénylet után felálló 9/11 Bizottság vizsgálata szerint Washingtonban a Capitolium vagy a Fehér Ház épületét vette célba, az utasok azonban megpróbálták visszavenni az irányítást a gép felett, ami így 10:03 perckor Pennsylvania államban, egy mezőgazdasági területen zuhant le.
Az alig több mint egy óra alatt lejátszódó merényletsorozatban hivatalosan 2977 ember halt meg.
Korszakhatár a terrorizmus elleni harcban
„Gyakran határozunk meg történelmi cezúrákat, ebből a szempontból szeptember 11-e is egy fontos határjelölő szakasznak tekinthető a terrorizmussal szemben vívott harcban”
– mondta Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu megkeresésére 9/11 jelentőségéről.
Bár 2001. szeptember 11-e után az Egyesült Államok pénzt és erőforrást sem kímélve tűzte zászlójára a terrorizmus elleni küzdelmet, a probléma napjainkban is tovább él.
„Csak Németországban 58 ezer radikális jobboldali szélsőséges állampolgárt és 30 ezer vallási fundamentalista embert tartanak nyilván, bár csak egy töredéküket megfigyelés alatt. Az Iszlám Állam utódszervei pedig ma is ezer számra szedik áldozataikat a Száhel-övezetben”
– emelte ki Feledy Botond, hozzátéve, hogy a terrorista szervek rekrutációja egyre inkább az online térbe költözik, ami különösen nagy kockázattal jár a fiatalkorúakra nézve.
A Nagy Testvér mindent lát
„Ma már nem történhetne meg egy 9/11-hez hasonló merénylet az Egyesült Államokban. A terrortámadást követően ugyanis az amerikai adminisztráció kijavította az akkor még fennálló strukturális problémákat, a hírszerzést és a nemzetbiztonsággal foglalkozó szervek munkáját érintő hiányosságokat” – ezt már Magyarics Tamás történész, Amerika-kutató mondta kérdésünkre a 25 éves évforduló kapcsán. Márpedig több rendszerszintű hibára, mulasztásra is fény derült a támadássorozatot követő vizsgálatok során.
Fotó: Wikipédia
Ilyen például, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) látókörébe már jóval szeptember 11-e előtt többen is bekerültek a későbbi repülőgépeltérítő terroristák közül. Összehangolt kommunikáció és az információk megosztása híján azonban senki sem vetett véget az akkor már jó ideje amerikai földön zajló kiképzésüknek. A terrortámadást követően viszont azonnal elkezdődött a nemzetbiztonsági és hírszerző szervek munkájának integrációja.
„Felállt a Belbiztonsági Minisztérium (DHS), integrálták a folyamatokat, az információk már egy helyre futnak be. A repülőtereken is sokkal szigorúbbá váltak a biztonsági ellenőrzések” – sorolta Magyarics Tamás. Emellett elfogadták a Patriot Act nevű törvényt, ami érdemben kibővítette a hatóságok lehetőségeit a terrorizmus elleni fellépésben. Persze nem minden társadalmi felzúdulás és tiltakozás nélkül.
A jogszabály ugyanis lehetővé tette, hogy a hatóságok bírósági végzés nélkül hallgathassák le magánemberek telefonbeszélgetéseit, figyelhessék az elektronikus levelezőrendszereit, végezhessenek rendőrségi profilozást.
„Már 2001 októberében voltak olyan liberális jogvédő szervezetek, amelyek a magánszférába és a szabadságjogokba történő túlzott beavatkozásnak minősítették ezt a lépést. A törvény hatálya azonban 2015-ben véget ért, és a társadalom ebből a szempontból visszatért a 9/11 előtti helyzetbe” – fogalmazott a történész.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy a Z-generáció hogyan tekint ma 9/11-re és milyen politikai törésvonalak határozzák meg a terrortámadásokkal kapcsolatos emlékezetpolitikát az Egyesült Államokban. De az is kiderül, hogy közvetetten hogyan járulhatott hozzá az al-Káida merénylete Kína felemelkedéséhez.
