Tíz évvel azután, hogy Kósa Lajos elhíresült mondata szerint a jegybanki alapítványokba utalt vagyon „elvesztette közpénz jellegét”, a volt frakcióvezetőnek és a törvénymódosítást benyújtó Bánki Eriknek parlamenti vizsgálóbizottság előtt kellett számot adnia az akkori döntésekről. A Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró testület csütörtök délutáni ülésén mindkét volt fideszes politikus megjelent, miután a bizottság elnöke büntetőjogi felelősségükre figyelmeztette őket.
A vita gyökere 2014-ig nyúlik vissza, amikor a jegybank mintegy 266 milliárd forintnyi vagyont helyezett ki az általa alapított Pallas Athéné alapítványokba. Amikor újságírók és civil szervezetek közérdekű adatigénylésekkel próbálták kideríteni a költések részleteit, a kormánypárti többség 2016-ban egy gyorsított törvénymódosítással kísérelte meg elzárni az adatokat a nyilvánosság elől.
Bánki Erik nyitónyilatkozatában vitatta a meghallgatás értelmét, a felelősséget pedig teljes egészében a Magyar Nemzeti Bankra hárította.
Állítása szerint a törvényjavaslatot a jegybank munkatársai készítették elő, a benyújtást is ők kezdeményezték, és maga a közpénz jelleg elvesztésére vonatkozó fordulat is az eredeti jegybanki indoklásban szerepelt. Bánki hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának akkori elnökeként csupán a felügyelt intézmény álláspontját közvetítette, ahogy az szokás – tudósított az ülésről az Index.
A politikus tagadta, hogy ő kérte volna a 2016. február 29-én benyújtott és már másnap megszavazott javaslat sürgős tárgyalását. Arra a kérdésre, hogy tudott-e arról, hogy az alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. éppen akkoriban készített elő 25,2 milliárd forint értékű ingatlanvásárlásokat a Postapalotában és a Millenárison, azt felelte, semmilyen információja nem volt az ügyletekről.
Fotó: MTI
A politikus elismerte, hogy a benyújtás előtt egyeztetett Kósa Lajos akkori frakcióvezetővel, de hozzátette, a kormány részéről senkivel sem beszélt a tervezetről.
A meghallgatáson többször alakult ki éles szóváltás a bizottság tiszás elnöke, Csőszi Attila és a volt képviselő között. „Kezdem úgy érezni magam, mint A tanú című filmben, hogy előre meg van írva a végső határozat, csak éppen nehogy véletlenül is összekeverjék a vádiratot a védőbeszéddel” – mondta Bánki, miután az elnök félbeszakította a válaszát.
Az ülésvezetést a bizottság fideszes alelnöke, Tuzson Bence is kifogásolta egy ügyrendi felszólalásban. Csőszi Attila ezután felolvasta Bánki 2016. február 29-i szavait a törvényalkotási bizottság üléséről, ahol a képviselő még úgy fogalmazott, az alapítványok által kezelt pénz már nem tekinthető közpénznek, és a 260 milliárd forint eltűnése fel sem merülhet.
Bánki kijelentette, hogy semmilyen politikai vagy erkölcsi felelősséget nem érez a történtek miatt.
A politikus szerint a pénz útját az Állami Számvevőszéknek, a bűncselekményeket pedig a nyomozó hatóságoknak kellett ellenőrizniük. Amikor a bizottság tagjai felvetették az ellenőrző szervek korábbi inaktivitását, Bánki ezt „tiszás gondolkodásnak” nevezte.
A tavaszi választási kampányban az akkori ellenzék egyik legsúlyosabb korrupciós témája éppen az MNB-alapítványok ügye volt, amelyet a közvagyon szervezett kiszervezéseként mutattak be. A Fidesz-kormány áprilisi bukása és a Tisza-kormány hivatalba lépése után az Országgyűlés májusban döntött a tényfeltáró vizsgálóbizottság megalakításáról.
A 2016-ban benyújtott jegybanktörvény-módosítás soha nem lépett hatályba, miután az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az alapítványi vagyon nem veszíti el közpénz jellegét.
A vizsgálóbizottság augusztus végén tartotta meg az első ülését, ahol Csőszi Attila jelezte, hogy a teljes pénzügyi láncolatot fel akarják göngyölíteni. A testület szeptemberben határozott arról, hogy Bánki Erik és Kósa Lajos beidézésével kezdi meg a tanúk meghallgatását. Az Alkotmánybíróság 2016. áprilisi döntésében rögzítette, hogy az MNB közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, így az adatok visszamenőleges titkosítása alaptörvény-ellenes volt. A parlament ezt követően kénytelen volt a testület határozatának megfelelően módosítani a jogszabályt.
A vizsgálóbizottságnak az év végéig kell elkészítenie a jelentését, miközben a Nemzeti Nyomozó Iroda két nyomozást is folytat az MNB-ügyben.
A mostani eljárás tétje nem csak a tíz évvel ezelőtti törvényalkotás körülményeinek tisztázása, hanem az alapítványi vagyon későbbi sorsa is. A testület a beérkezett harmincezer oldalnyi irat feldolgozása után a korábbi jegybanki vezetést, köztük Matolcsy Györgyöt is meg kívánja hallgatni.
