Az urnazárásig semmi sem lesz biztos a magyar idő szerint szerda hajnalban lezajló amerikai választásokon, azonban az előzetes adatok azt mutatják, hogy akár a „kék hullám” is összejöhet, azaz elsöprő demokrata győzelem születhet a félidős voksoláson: a RealClearPolling közvélemény-kutató aggregátor összesített eredménye szerint kényelmes fölénnyel vág bele a napba a Demokrata Párt, az állás a javukra 52,1, szemben a republikánusoknak előirányozott 43,3 százalékkal – számolt be laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.
Európai remények az amerikai választáson
A Polling Europe nemrég megjelent Euroscope kutatásában erről is kérdezték a tagállami válaszadókat, az 5067 válaszadó bevonásával készült tanulmány érdekes eredményre jutott az amerikai félidős voksolás kapcsán. Összesítve, az európai válaszadók 58 százaléka a demokraták győzelmének szurkol, mindössze 18 százalék támogatja Trump republikánusait, míg 24 százalék egyik nagypártnak sem szavazna bizalmat.
Ha az egyes országokról van szó, a legjelentősebb demokrata bázist Olaszországban találni, itt 64 százalék bízik a párt győzelmében, míg a Republikánus Pártnak a legtöbben Lengyelországban szavaznának bizalmat, mintegy 25 százalék – úgy tűnik tehát, hogy a megkérdezettek összességében is arra számítanak, hogy Trump pártja vereséget szenved.
Az EU egyes régiói közt is rendkívül nagy a megoszlás, a hagyományosan liberálisabb értékrendű, gazdagabb észak-európai országok körében 64 százalék volt a demokraták győzelmet remélők aránya, míg
a Magyarországot is magába foglaló Közép- és Kelet-Európa (CEE) régióban 48 százalék hitt a demokratákban, 22 százalék a republikánusokban, 30 százalék pedig nem nyilvánított véleményt.
Eltérés a pártcsaládokban
Az Euroscope az Európai Parlament pártcsaládjaihoz való viszonyuk alapján is csoportosította a válaszadókat. A magyar kormánypártot, a Tiszát is magába foglaló Európai Néppárt (EPP) körében így alakultak az eredmények:
- Demokrata Párt: 68 százalék
- Republikánus Párt: 17 százalék
Míg a Fidesz-KDNP-nek is otthont adó, Orbán Viktor korábbi kormányfő által alapított Patrióták Európáért berkeiben bár a várt eredmény ugyanaz, az arány nagyon más:
- Demokrata Párt: 45 százalék
- Republikánus Párt: 32 százalék
Az eredmények szerint tehát
a korábban a trumpisták által „bezzegországként” emlegetett, Orbán Viktor-féle Magyarország egykori kormánypártját magába foglaló pártcsaládban is megnőtt a Trump-rendszerrel szembefordulók aránya, olyannyira, hogy a többség itt sem reménykedik republikánus győzelemben.
Korai még Kánaánt kiáltani
Ha tehát a demokraták a várakozásoknak megfelelően szerepelnek a keddi amerikai félidős választásokon, a közvélemény-kutatás eredménye alapján Európa-szerte pezsgőt bonthatnak az eredmények láttán. A Politico által megszólaltatott szakértők szerint azonban Donald Trump kongresszusi veresége nem feltétlenül jelentené az amerikai-európai kapcsolatok javulását, sőt akár újabb konfliktusokat is generálhat. A cikk szerint ugyanis a demokraták kongresszusi többsége elsősorban az elnök belpolitikai mozgásterét korlátozná, miközben a külpolitika és a kereskedelempolitika területén továbbra is jelentős önállósággal rendelkezne. Együttműködő partnerünk, a Trend FM készített beszélgetést Martin-Kovács Miklós külgazdasági szakújságíróval arról, pontosan hogyan alakulhat az elnök mozgástere a voksolás után:
Nem mindegy, hogyan nyilvánul meg Európa?
Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia leköszönő elnöke a Politico kérdésére így fogalmazott: „hiba lenne, ha az európaiak azt feltételeznék, hogy a transzatlanti kapcsolatok barátságosabbá válnak. Én éppen az ellenkezőjére számítok”.
A veterán diplomata figyelmeztette az európai vezetőket, hogy egy esetleges elsöprő demokrata győzelem esetén érdemes visszafogottságot tanúsítania az európai vezetőknek, mert ezek újabb ürügyet szolgáltathatnának az ez esetben minden bizonnyal várhatóan felfokozott idegállapotban kerülő Trumpnak az Európával szembeni fellépésre.
Más szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy az európai visszafogottság érdemben befolyásolná Trump hozzáállását. Nathalie Tocci, aki korábban két uniós külügyi főképviselő tanácsadójaként is dolgozott, úgy véli, az amerikai elnöknek nincs szüksége különösebb indokra ahhoz, hogy konfliktusba kerüljön Európával.
Fotó: DepositPhotos.com
Szerinte a demokraták esetleges győzelmét nehéz lenne nem ünnepelniük azoknak, akik fontosnak tartják a demokráciát, különösen a Trump-féle MAGA-tábor és az európai populista, szélsőjobboldali politikusok közötti kapcsolatok miatt.
Tocci szerint Trump választási veresége új lendületet adhatna az európai liberális és centrista politikai erőknek, amelyek Orbán Viktor magyarországi és Aleksandar Vučić szerbiai választási kudarcait már korábban is annak jeleként értelmezték, hogy a populista politikai hullám elérhette a tetőpontját, vagy legalábbis megtorpanhatott.
A Politico ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy korai lenne a populizmus visszaszorulásáról beszélni. Marine Le Pen franciaországi támogatottsága és a német Alternatíva Németországért (AfD) közelmúltbeli előretörése ugyanis azt mutatja, hogy a politikai irányzat továbbra is jelentős erőt képvisel.
Vizsgálatok egész sora jöhet?
Kurt Volker, aki George W. Bush elnökségének végén töltötte be az Egyesült Államok NATO-nagyköveti tisztségét, úgy fogalmazott, hogy nem érdemes jelentős változásra számítani az USA Európával szembeni hozzáállásában.
Volker szerint egy demokrata többségű kongresszus szinte minden fontosabb kormányzati szereplő ellen vizsgálatokat indíthatna. Ezek érinthetnék Trumpot, a családtagjait és a családi vállalkozásait, valamint Steve Witkoff elnöki különmegbízottat, Jared Kushnert, Trump vejét és közel-keleti tanácsadóját, Elon Musk milliárdos üzletember és Tesla-vezért, Pete Hegseth védelmi minisztert és az FBI-t vezető Kash Patelt is. A volt nagykövet kiemelte:
„Trump minden erejével harcolni fog ezek ellen, és az egészből hatalmas cirkusz lesz.”
A szakember hozzátette, bár a demokraták jóval határozottabban támogatnák Ukrajnát és a NATO-t, de a kongresszusi többség önmagában nem jelentené azt, hogy rákényszeríthetnék Trumpot a külpolitikai döntéseinek megváltoztatására. Volker arra számít, hogy az elnök egyre gyakrabban alkalmazhatja az úgynevezett „pocket rescission” módszerét, amelynek lényege, hogy a kongresszus által jóváhagyott források felhasználását az elnök olyan módon próbálja megakadályozni vagy visszavonatni, amelynek jogszerűsége vitatott.
Európának az Egyesült Államok tartós átalakulásával kell számolnia
Bronwen Maddox, a brit Chatham House külpolitikai kutatóintézet vezetője szerint Trump viselkedése rendkívül nehezen megjósolható.
A Politicónak kijelentette, elképzelhetőnek tartja, hogy az elnök a választási eredményekre adott kezdeti indulatos reakció után visszavonulna a napi politikai konfliktusoktól, és inkább a személyes presztízsprojektjeire, például a Fehér Ház tervezett báltermére összpontosítana. Ezt azonban maga is bizonytalan forgatókönyvnek nevezte.
Maddox szerint az európai vezetőknek a választási eredményektől függetlenül nincs különösebb okuk az ünneplésre. Ehelyett azt kellene felismerniük, hogy az Egyesült Államok politikai berendezkedése és társadalmi hozzáállása tartósan meg fog változni, és minden eddiginél kiélezettebb csata jöhet 2028-ban.
Laptársunk, a Privátbankár.hu a választások legfontosabb fejleményeiről az éjszaka során folyamatosan, percről percre beszámol.
