Legfeljebb 3 százalékos havi díjat számíthatna fel a jövőben a fel nem használt Széchenyi Pihenő Kártya-keret (SZÉP Kártya) után a kibocsátó – derül ki abból a rendelet-tervezetből, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium töltött fel a kormány honlapjára.
Ezt a tételt akkor kellene megfizetni, ha a munkavállaló az utalást követő második naptári év május 31-ig nem használja fel a SZÉP Kártyán lévő pénzeszközt. Az így befolyó összeget az intézmény a kártyával közvetlenül összefüggő marketing költségeire fordíthatja csak.
Ezzel az új szabállyal vélhetően motiválni akarják a kártyában részesülőket, hogy költsék el az így kapott juttatást. Ugyanis nagyon sok pénz - akár 1 milliárd forint - tud beragadni amiatt, hogy a dolgozók nem költik el időben.
Változás lesz még, de már nem a munkavállalókat, hanem a kibocsátókat érinti, hogy megváltozik a törvényi besorolásuk. Eddig olyan intézmény léphetett erre a piacra, amely az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti szolgáltatónak minősült.
A hatályos rendelet egy sor feltétel teljesítését írja elő a kibocsátó – illetve a vele együttműködő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár - számára. Így például minden 35 ezer lakosnál nagyobb városban ügyfélszolgálati helyiséget kell üzemeltetnie.
A tervezett rendelet viszont már pénzforgalmi szolgáltatóként definiálja a kibocsátót, ami azt jelenti, hogy ezt követően a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozik majd a hatósági ellenőrzés. Eddig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal végezte – illetve jelenleg is végzi – ezt a munkát.
Két évvel ezelőtt olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy a kormány 2018-ban megszüntetheti a SZÉP Kártyát. Erre végül nem került sor, pedig Orbán Viktor miniszterelnök akkoriban arra utalt, hogy inkább készpénz formájában adnák oda a juttatásokat a dolgozóknak.
A kártyán keresztül évente mintegy 80 milliárd forint értékben vesznek igénybe szolgáltatásokat a munkavállalók. A kártyát nyaralásra, sportolásra, kulturális programokra lehet felhasználni.
SZÉP Kártyát jelenleg a K&H, az OTP és az MKB kínálhat, s mivel bankokról van szó, amelyek eleve kapcsolatban állnak az MNB-vel, az átminősítésük nem teremt majd gyökeresen új helyzetet.
A tervezethez mellékelt hatástanulmány egyébként a pénzügyi szolgáltatás bevezetésével indokolja a módosítást.
