Hétfőn délben jelentette be Orbán Viktor a történelminek minősített gazdaságvédelmi akciótervet, pontosabban a második ütem öt programját (az első ütemet a már meghozott törlesztési moratóriumra, KATÁ-sok mentességére, járulékmentességekre vonatkozó intézkedések jelentették.) A teljes mentőcsomag - annak három üteme - a GDP 18-20 százalékának megfelelő nagyságrendű lesz. Ez azt jelenti, hogy a csomag értéke a tavalyi, több mint 46 ezer milliárd forintos bruttó hazai termék alapján közel 10 ezer milliárd forint.
Az öt programból a bejelentés során csupán 1-1 intézkedést emelt ki a miniszterelnök, további részletek majd a nap folyamán megjelenő Magyar Közlönyből fognak kiderülni.
Ami a konkrét számokat illeti, mint Orbán közölte, a kialakult járvány teljesen átalakítja az idei költségvetést. Az eredetileg tervezett 1 százalékos GDP-arányos hiány helyett 2,7 százalék lett az előirányzat. Vagyis 367 milliárd forint után 990 milliárdos deficittel zárhat majd a büdzsé a jelen állás szerint. Ez 623 milliárdos hiánynövekedést jelent.
A miniszterelnök által kiemelt intézkedések pedig önmagukban a GDP 6,7 százalékának megfelelő értéket képviselnek, közel 3100 milliárd forintot becslésünk szerint.
Vagyis a teljes programnak több mint a harmadáról beszélt most Orbán Viktor. De lássuk részleteiben:
1) Bérköltség állami átvállalása
Ehhez ugyan nem rendelt forrást a nyilatkozatban, sőt még csak azt sem árulta el, a rövidített munkaidő mellett a költségek hány százalékát vállalja át az állam, a korábbi becslésünk mérvadó lehet. Ha marad az állam az uniós átlagnak megfelelő 75 százalékos átvállalásnál, és feltételezzük, hogy a rövidített munkaidőre a korábbi bér 60 százaléka fog járni, akkor átlagbér esetén fejenként havi 109,8 ezer forintos kiadást jelentene. 1 millió munkavállalóval és három hónapos átvállalással számolva 329 milliárdos forrásigényű intézkedésről beszélhetünk.
2) A beruházások támogatására 450 milliárd forintot szán a kormány - ezt maga Orbán Viktor közölte.
3) A kiemelt ágazatok támogatásáról lényegében semmilyen konkrétum nem derült ki, a kormányfő csak néhány, a válság által leginkább sújtott ágazatot nevezett meg. Így ebben az esetben még csak becsülni sem lehet a forrásigényt.
4) A magyar vállalatok több mint 2000 milliárd forint értékben kapnak kamat- és garanciatámogatott hiteleket.
5) Család- és nyugdíjasvédelem programból a 13. havi nyugdíj visszaépítését emelte ki a kormányfő. Ez azt jelenti, hogy 2021. februárjában és az utána következő három évben egy heti plusz nyugdíjat kapnak az érintettek a januári nyugdíjakból számítva - vagyis minden évben az emelt nyugdíj egy heti részét kapják meg. Az idei januári költségvetési kiadás alapján 302 milliárd forintos forrásigénnyel számolhatunk, ám ez az idei költségvetést még nem fogja terhelni, csak a következi négy évit, külön-külön évi 75 milliárd forinttal.
Ezzel kapcsolatban azonban jogosan merül fel a kérdés, hogy valójában mekkora segítséget jelenthet a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíj ilyen formában történő visszaépítése, ha idén elszáll az ő fogyasztásaik alapján számolt infláció. Az idei évre vonatkozóan ugyanis egyelőre - cikkünk írásakor - még nem látszik az ő helyzetüket javító kormányzati intézkedés.
Összefoglalva tehát a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére az Orbán-kormány a GDP 18-20 százalékának megfelelő, 3 ütemből álló mentőcsomagot készített. Mint az azonban kiderült, ez a csomag az eddig már meghozott intézkedéseket is magába foglalja. És bár a miniszterelnök különválasztotta az egyes ütemeket a bejelentésében, átfedések előfordulhatnak, amelyek miatt a végső számok másként alakulhatnak.
- A járványügyi alapba - melyből az egészségügyi védőfelszerelések beszerzését is fedezik - 663 milliárd forintot csoportosított a kormány. Innen fizetik az egészségügyi dolgozók egyszeri félmilliós bónuszát (70 milliárd forint) és a 11 milliárd forintos költségigényű védőnők 20 százalékos béremelését is.
- A gazdaságvédelmi alapba 1345 milliárd forint került a tárcáktól történő átcsoportosítások után - innen eddig a mintegy 100 milliárdos forrást igénylő járulékmentességeket fedezte a kormány.
Vagyis becslésünk szerint a mai bejelentést is figyelembe véve a még nem ismert intézkedések mintegy 4900 milliárd forintot (a GDP 10,6 százaléka) fognak a gazdaságba csatornázni.
