Klasszis Klub online találkozó

Módosult a program!

Május 13. 15:30

Vendég: Dávid Ferenc, a VOSZ volt főtitkára

Legyen előfizetőnk, és regisztrálhat rendezvényünkre!

Előfizetés



		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

Európában már alig találni olyan országot, mely a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk enyhítése érdekében ne vállalta volna át a munkaadóktól a bérköltségek bizonyos hányadát. 

Magyarországon egyelőre még csak az ellenzéki pártok és az érdekképviseletek próbálják érzékeltetni a bérköltség átvállalásának fontosságát, a kormány erre az útra még nem lépett rá. Pedig a régiónkban már minden ország meghozta ezt a döntést, sőt, Európán belül is alig akad olyan ország, mely ne sietett volna ilyen módon a munkaadók segítségére. 

A koronavírus-járvány terjedése és hazai megjelenése után szinte azonnal földbe álltak bizonyos ágazatok, mint például a turizmus, vendéglátás és az ehhez kapcsolódó különféle szolgáltatatások. A helyzet súlyosságára világít rá az a tény, hogy esetükben nem egyszerűen arról van szó, hogy visszafogottabb teljesítményre kényszerülnek - a légiközlekedés, a határokon átívelő személyforgalom megszűnésével - a turisták is eltűntek. Üresen konganak a szállodák, az éttermek, az ajándékboltok se érdekelnek senkit sem, sőt, a korlátozó intézkedések miatt ma már - házhoz szállítás, elviteli lehetőség hiányában - a kisebb büfék, menüztető helyek nyitvatartása is okafogyottá vált. Ha pedig nincs kereslet, úgy nincs bevétel sem, és nincs miből fizetni az alkalmazottakat sem. 

Orbán Viktor és Palkovics László a kormány és a gazdasági kamarák negyedik videókonferenciáján az ITM épületében 2020. március 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien CherOrbán Viktor és Palkovics László a kormány és a gazdasági kamarák negyedik videókonferenciáján az ITM épületében 2020. március 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher

A munkaadók jelenleg kilátástalan helyzete miatt a munkavállalók talán még nehezebb helyzetbe sodródtak. Azok, akik most elveszítik a munkájukat, jó eséllyel a saját területükön rövid időn belül nem tudnak elhelyezkedni. Átmeneti állásokat a szerencsésebbek ugyan talán tudnak találni, anyagi helyzetükben és biztonságérzetükben érzékelhető romlás következhet be. Márcsak azért is, mert a különböző statisztikák rendre rávilágítanak: a magyarok többségének túl kevés a megtakarítása ahhoz, hogy egy-egy ilyen időszakot átvészeljen - még a váratlan kiadások fedezése is sokaknak gondot tud okozni.

Emellett a hazai szociális ellátórendszer sem feltétlenül jelenti azt a védőhálót, amire ilyenkor szükség lenne: mindössze három hónapig támogatja a munkájukat elvesztő magyarokat. Ez azt jelenti, hogy az, aki a járvány okozta gazdasági hatásoknak leginkább kitett ágazatokban dolgozva lett állástalan március közepén, júliustól kezdve ellátás nélkül fog maradni. Márpedig azzal számolni, hogy június végére újra helyreáll az élet és a gazdaság, optimista forgatókönyv. 

Még Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is legutóbbi kormányinfóján az akkor rendelkezésre álló adatokra alapozva azt mondta: június végére-július elejére tetőzhet a járvány Magyarországon. Vagyis várhatóan az ellátási jogosultsági időn túlnyúlik majd a krízis hazánkban. 

Ilyen információk ismeretében és látva más európai országok intézkedéseit, egészen érthetetlen a kormányzat tétlenkedése a bérköltségekhez való hozzájárulást illetően. Igaz, a kabinet jelenleg a munkahelyek megőrzését kívánja segíteni különféle járulékcsökkentésekkel, ám be kell látni, ez kevésbé hatékony intézkedés a leginkább sújtott ágazatokban. Gyakorlatilag nulla bevételnél néhány tízezer forintos könnyítés nem biztos, hogy elég a munkahelyek megtartására. Ennek sikere csak azon múlik, hogy az adott vállalkozásnak mennyi tartaléka van, hány hónapig tudja kihúzni a mostani körülmények között. 

A régiónkból egyébként utolsóként bár, de Szlovákia is csatlakozott a fizetést adó államok sorába: a kormány a járvány miatt elbocsátottak fizetésének 80 százalékát állja egészen a krízishelyzet végéig. Európa-szerte egyébként jelentős mértékű átvállalásról döntöttek a kormányok. A legszűkmarkúbbnak a lengyel kormány tekinthető, hiszen a fizetések 40 százalékát vállalja magára, majd a német és bolgár kormányok következnek 60-60 százalékos átvállalással. A kormányok döntéseit végignézve átlagosan 75 százalékos vállalás jellemző Európában. 

Sokba kerülne, de...nem elképesztően sokba

Hogy pontosan hányan veszítik el a munkájukat Magyarországon, azt jelenleg még csak durva saccolással lehet megbecsülni. Gulyás Gergely szerint százezres nagyságrendben fog nőni a munkanélküliek száma, a kérdés csak az, hogy hány százezerrel. A turizmusban és a vendéglátásban a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 480 ezer ember dolgozik, azt azonban nem lehet kijelenti, hogy a teljes ágazat munkaerő nélkül maradna. Ugyanúgy azt sem mondhatjuk, hogy más területeken ne történnének elbocsátások. 

Ezért úgy számolunk, hogy összesen 500 ezren maradnak/maradhatnának munka nélkül a krízishelyzet miatt.

A 244 ezer forintos nettó átlagbérrel és egy 75 százalékos kormányzati átvállalással számolva azt jelenti, hogy fejenként havi 183 ezer forintot kellene fizetnie az államnak a veszélyhelyzet ideje alatt. Vagyis ez havi 91,5 milliárdos költséget jelentene. Amennyiben három hónapig marad érvényben a veszélyhelyzet Magyarországon, akkor 274,5 milliárd forintos összkiadást jelentene az államnak ez az intézkedés. 

Hogy az Orbán-kormány a többi európai országhoz hasonlóan bevállalja-e ezt a költségtételt, csak jövő héten derülhet ki biztosan. Orbán Viktor hétfői nyilatkozata szerint ugyanis "április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb gazdasági akciótervét". Jelenleg annyi tűnik biztosnak, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kormány elé tett javaslataiban ilyen formában ez az intézkedés nem szerepel. A kifizetett bérekkel kapcsolatban annyit fogalmaztak meg, hogy az állam ennek arányában nyújthatna kölcsönt, amit 2021-ben vagy 2022-ben kellene visszafizetnie a cégeknek. 

Nem véletlenül késlekedhet a kormány

Bár az európai országok zöme már ezt meglépte, és miközben idehaza az ellenzéki pártok és érdekképviseletek is kérik a kormánytól a fizetések bizonyos mértékű átvállalását, a kormányzati késlekedésnek is meg lehet az oka. 

Az elmúlt hetek alapján kezd kirajzolódni az Orbán-kormány stratégiája: minden intézkedést igyekeznek akkor meghozni, amikor annak saját számításaik, belső modelljük alapján éppen ideje van. Csak fokozatosan lépésről lépésre, beazonosítva a kritikus pontokat és megvárva míg az egyes intézkedések hatásai esetleg megmutatkoznak. Legyen szó korlátozó vagy gazdaságélénkítő, -védő intézkedésekről. Első körben a kormányzati cél láthatóan a munkahelyek megőrzése volt és az, hogy a törlesztési moratóriumokkal pénzt hagyjanak az érintetteknél. Arra vonatkozóan, hogy a járulékkedvezmény mennyire segített az állások megőrzésében, helyesebben hány embernek szűnt meg mégis a munkája, valószínűleg már vannak becslések, részinformációk, melyeket a kormány is ismerhet. Még ha ezek az adatok a munkanélküliek számának jelentős megugrásáról is árulkodnak, három hónapig az állam segíti őket a munkanélküli segéllyel.

Ennek leteltével pedig az optimista forgatókönyv szerint talán már túlleszünk a nehezén - bár ennek ugye némiképp ellentmond Gulyás Gergely járvány tetőzésére irányuló megjegyzése. Az pedig egy másik kérdés, hogy milyen gyorsan jelentkezik újra munkaerőigény a cégek részéről. Tehát ebből a gondolatmenetből kiindulva ha a munkahelyek megmaradását célzó intézkedések kevésbé bizonyulnak hatékonynak, a kormány gondolkozhat úgy is, hogy akkor sem hagyja magára az érintetteket. Három hónapig.

A kormány tehát első intézkedésként (konkrét és gyors bérköltségekhez való hozzájárulás helyett) a munkahelyek megőrzését szorgalmazza, ha pedig ez nem válik be, az érintetteket az európai viszonylatban rendkívül rövid ideig biztosított szociális juttatásokra bízza. Ha pedig három hónapnál tovább tartana a krízis, más eszköze nem maradna, mint meghosszabbítani a jogosultsági időt, vagy újra felfuttatni a 2008-as válság utáni talpraállásban hatékonynak bizonyuló közfoglalkoztatási programokat. Utóbbi nyilvánvalóan sokkal kisebb költséggel járna, mint a jogosultsági idő kitolása. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.