Magyarország a leginkább elmaradott országok közé tartozik Európában a digitális közigazgatás fejlettségét tekintve, ezért a kormány a legjobb tapasztalatokat gyűjtötte össze egy tavaly októberi, a kormány számára készült, nem nyilvános jelentésben. Az észt, osztrák, bajor és portugál megoldásokat bemutató, a kormányt cselekvésre sarkalló dokumentum – illetve annak tervezete - az mfor birtokába került. Cikkünk az észt példát mutatja be.
Pintér Sándor belügyminiszter
Jelentés a kormány részére e-ügyintézés európai jó gyakorlatainak vonatkozásában, különös tekintettel az észtországi gyakorlatra – ezt a címet kapta a Belügyminisztérium (BM) által összeállított, Pintér Sándor belügyminiszter jóváhagyásával rendelkező dokumentum. S rögtön egy erős megállapítással indul:
"Magyarország az elektronikus közigazgatás vonatkozásában jelenleg elmarad az EU-s mutatók terén. Az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) jelentése alapján hazánk a 28 tagország közül a 20. helyen áll, a digitális közigazgatás tekintetében pedig a 27. helyen."
Pintérék megjegyzik, hogy a folyamatban lévő KÖFOP (Közigazgatás és Közszolgálatás-fejlesztési Program) projektek, mint például a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások, vagy önkormányzati ASP fejlesztések élesítése, üzembeállása javíthatja hazánk helyezését az európai uniós összehasonlításokban.
A jelentés készítői mindamellett továbbra is „kiemelten szükségesnek” tartják a jó európai gyakorlatok megismerését.
Ennek érdekében a Belügyminisztérium 2017 szeptemberben négynapos szakmai kurzust rendelt meg az észt E-Kormányzás Akadémiától (E-Governance Academy), amelyre 10 fős magyar delegáció utazott el. A BM mellett a Miniszterelnökség, a teljesen állami tulajdonban lévő NISZ Zrt. és IdomSoft Zrt., valamint a Digitális Jólét Program (DJP) kollégái vettek részt a szakmai úton.
A kurzus célja az volt, hogy részletesen feltérképezzék a világviszonylatban is kiemelkedő észt e-közigazgatási megoldások jó gyakorlatait, amelyeket itthon is hasznosítani lehet. Azért esett Észtországra a választás, mert a balti állam a 2017. évi DESI index alapján a digitális közszolgáltatások területén vezető az EU tagállamai között – arról a listáról van szó, ahol Magyarország a 27., tehát a leghátsó sorban kullog.
Ebben az időben, tavaly októberben egyébként már éles témának számított itthon a digitális közszolgáltatás, egy konferencián Deutsch Tamás, a DJP-ért felelős miniszterelnöki biztos és Szabó Zoltán Attila, a NISZ Zrt. vezérigazgatója beszélt a kormány előtt álló kihívásokról. Szabó beszámolt arról, hogy a NISZ olyan, személyre szabott ügyfélfelületet fejlesztett ki, amelyen „mindenki egyszerűen intézheti hivatalos ügyeit”.
A BM jelentéséből azonban kiderül, hogy az észt modell átültetéséhez, de még a követéséhez is rengeteg munkát kell még elvégeznie a kormánynak.
Így lehet papírmunkát spórolni
Az észtek – mivel csekély erőforrással rendelkeznek – a kilencvenes években rárepültek a digitalizációra. Az élére álltak a fejlesztéseknek – a skype például részben észt innováció – és ma már az egyik legfejlettebb elektronikus igazgatási rendszert működtetik. Nézzük, milyen oszlopokon nyugszik az észt e-közigazgatás (melyek közül néhány már a magyar rendszerben is megjelent).
- megfelelő szélessávú infrastruktúra
- elektronikus azonosítás, elektronikus aláírás, titkosításon alapuló kommunikáció (eiDAS-nak megfelelő)
- biztonságos és decentralizált adatcsere (X-ROAD)
- egyszeri adatbekérés elve (once-only principle)
- egy adat egy helyen
- az állampolgár a saját adatainak tulajdonosa
- központi e-közigazgatási portál
- állam által biztosított elektronikus elérhetőség az állampolgárok részére (egy saját e-mail címre irányítandó hivatalos személyes e-mail)
- állami információs rendszerek katalógusa
- elektronikus ügyintézési és elektronikus közszolgáltatások
- e-demokrácia
A jelentés rámutat, hogy az észtországi digitalizációnak két fő technikai alappillére van: az intézmények közötti biztonságos adatcserére szolgáló szabványosított platform (az X-ROAD), és a kormányzat által elismert elektronikus azonosítási megoldások, amelyek már 15 éve működnek az országban.
Az észt információs rendszer lényege – hívja fel a figyelmet a dokumentum -, hogy különböző (kormányzati és magán) információs rendszerek biztonságos szerverek mentén kommunikálnak egymással, és ezek speciális típusú tűzfalakként logokban tárolják az üzeneteket.
Az észt infrastruktúra szíve az X-ROAD (magyarul keresztút): a központi szerverek mindegyikét itt helyezték el és a teljes hálózattal kapcsolatban áll. A már 6. generációnál tartó X-ROAD-on keresztül mintegy 200 nyilvántartás csatlakozik, és nem csak a közigazgatás, de a magánszektor igényeit is kiszolgálja. A platformhoz bankok és telekommunikációs cégek, tehát a magánpiac szereplői ugyanúgy tudnak kapcsolódni, mint a kormányzati szervek. Ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyos adatokhoz indokolt esetben a cégek is hozzáférnek. Például ha az ügyfél hitelkérelemmel fordul a bankhoz, akkor a pénzintézet lekérheti az ehhez szükséges információkat a megfelelő állami e-nyilvántartásból. Ezzel pedig rengeteg papírmunkát lehet megspórolni – gondoljunk csak a magyar gyakorlatra.
Ebből kifolyólag Észtországban nincsenek duplikált, vagy párhuzamos nyilvántartások és adatbázisok. Minden szükséges információ minden esetben hiteles nyilvántartásból, valós időben kérhető le.
Mindemellett Észtországban a decentralizált megoldásokat részesítik előnyben: nincsen központi kormányzati felhő, infratsruktúra, hanem az egyes minisztériumok saját felhőket építenek. Egy kibertámadás esetén ezzel kivédhető, hogy a teljes rendszer lefagyjon. Az egyes minisztériumok is különböző back office szoftvereket használnak, mert az észtek szerint nem lehet egységesíteni a szervek munkafolyamatát. Más és más ugyanis a feladat.
6 perc alatt letudják a szavazást
Végül még pár szót ejtünk az elektronikus azonosítás észt gyakorlatáról. Az elektronikus azonosítás különböző módjait már 2002 óta biztosítja állampolgárai számára Észtország. Szintén 2002 óta fogadják el az e-aláírást, amely a jogszabályok értelmében egyenlő értékű a kézi aláírással. A jelentés szerint Észtországban már magasabb „jogi értéket” tulajdonítanak az e-aláírásnak, mint a hagyományos kézi szignónak.
Az elektronikus azonosítási és hitelesítési rendszernek ezek az elemei jelenleg:
- elektronikus személyi igazolvány
- Digi ID
- mobil ID
- digitális bélyegző
- tartózkodási engedélyhez kapcsolódó e-kártya
- e-állampolgársághoz kapcsolódó e-kártya
A polgárok azonosításának kulcsa az állandó, univerzális személyi azonosító szám, amelyet 1992-ben vezettek be. Fontos, hogy a személyi szám nem számít érzékeny adatnak Észtországban, azt nyilvánossá kell tenni, amikor sor kerül az adott személy azonosítására. Minden tanúsítvány tartalmazza a személyi számot.
A vállalkozások szempontjából lényeges az ügyintézési idő rövidülése a e-közigazgatásban. Észtországban mintegy 1500 közigazgatási szolgáltatást lehet elérni, az azonosítást követően. A cég alapítása 30 perc alatt megoldható, szemben a hagyományos út 510 perces időigényével. Az e-népszavazás sem vesz többet igénybe 6 percnél, szemben azzal a 44 perccel, amennyit átlagosan elvisz a választási helyiség felkeresése.
A magyar kormány számára tehát fel van adva a lecke (bár van olyan észt e-közigazgatási szolgáltatás, mint például a szavazás, amelytől eddig elzárkózott Orbán Viktor), de a lemaradást igyekeznek ledolgozni. Egy pár napos bejelentés szerint nálunk 2019-től okostelefonról is intézhetik az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket. Az adóbevallások elektronikus elkészítését pedig 2021-re tudja bevállalni teljes körűen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
