Az orosz államfő Moszkva melletti rezidenciáján fogadva a norvég vezetőt, úgy vélte, a két ország szorosan egyeztetett politikájától függ egész régiók sorsa. A Jens Stoltenberg moszkvai találkozóiról kiadott hírek nem tértek ki rá, de a megbeszéléseken minden bizonnyal igyekeztek megállapodni az Északi-sark vitatott területeiről. Oroszország arra hivatkozva, hogy az Északi-sark egy része a kontinentális talapzathoz, s ezzel Oroszországhoz tartozik, bejelentette igényét e területre az ENSZ illetékes szerveinél, de azok még további tudományos bizonyítékokat várnak.
Oroszok két éve orosz zászlót helyeztek el a Jeges-tenger alján, s Moszkva és Oslo a tengeri felségvizek közös határairól szóló szerződés kidolgozásán fáradozik. Oroszország számára különösen fontos a Barents-tenger mintegy 175 ezer négyzetkilométeres része, ahol orosz becslések szerint mintegy 10 milliárd tonna kőolaj, norvég kutatások szerint a Föld tartalékainak 1 százaléka aknázható ki, de a területre igényt tart Oslo is. Előzetes megállapodást értek el 1992-ben a terület északi és központi részéről, de az energiahordozókban leggazdagabb déli részről nem tudtak megegyezni. Moszkva a Barents-tenger energiahordozóit Norvégiával együttműködve szeretné kiaknázni.
Vlagyimir Putyin kormányfő a Stoltenberggel való megbeszélést követően kijelentette, hogy a Spitzbergákon való orosz jelenlét kérdéseit a norvég hatóságokkal szoros együttműködésben, a vonatkozó megállapodás értelmében fogják rendezni. Oroszország szeretné megvetni a lábát a Spitzbergákon, s ott tudományos kutató intézetet és halfeldolgozó üzemet építeni, de az utóbbi években Norvégia korlátozta az oroszok jogait a szigeteken, míg Moszkva a korlátozások feloldására és saját jogainak bővítésére törekszik.
Putyin hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködésének egyik kulcsterülete az energetika. "A miniszterelnök úr kifejtette, hogy e téren a két ország ugyan versenyben áll az európai piacon, de mindkettő érdekelt a másik támogatásában, s én ebben teljesen egyetértek vele" - mondta Putyin.
Elmondta, hogy partnerével egybehangzóan kedvezően ítélték meg az együttműködést a halászatban és az Barents-tenger biológiai forrásainak kiaknázásában, valamint a környezetvédelem terén főleg a északnyugat-oroszországi nukleáris és sugárbiztonsággal kapcsolatos közös munkát. Úgy ítélték meg, hogy jók a kilátások a közlekedés, az arktiszi technológiák - ezen belül az olajfúrótornyok és a jégtörők építése - és több más területen való együttműködés számára.
A találkozó során Stoltenberg óvott attól, hogy a norvég Telenor mobilszolgáltató kártérítési ügyében a cég fellebbezésének bírósági tárgyalása előtt az orosz fél a Telenor Vimpelcom-részesedésének kényszereladásával próbálja behajtani a kártérítési összeget a norvég mobilszolgáltatón.
Az immár öt éve tartó vitában a Telenort 1,7 milliárd dolláros kártérítés fizetésére kötelezték az orosz mobilszolgáltató, a Vimpelcom terjeszkedésének állítólagos akadályozásáért. Az orosz hatóságok már a Telenor Vimpelcom-részesedésének eladására készülnek a kártérítés összegét fedezendő, miközben az ügyben a Telenor fellebbezésének tárgyalására csak május 26-án kerül sor. Putyin és Stoltenberg mindazonáltal hangsúlyozták, hogy kormányaik nem kényszerítik ki a megoldást az ügyben. A Telenor 2002 óta a magyar Pannon százszázalékos tulajdonosa.
