Több mint harmadával, egészen pontosan 34,5 százalékkal lett magasabb a 2025-ös központi költségvetés hiánya annál, mint amennyit a Fidesz kétharmados többsége – kivételesen – nem a megelőző év nyarán, hanem az amerikai választások miatt csak 2024 decemberében fogadott el. Ez a kormányzati honlapon olvasható zárszámadási törvénytervezetből derül ki. Emlékezhetünk rá, a Fidesz-többség a büdzsét rendszerint már a tárgyévet megelőző év nyarán megszavazta, indokolásuk szerint azért, hogy a gazdasági szereplőknek legyen idejük felkészülni arra. 2024-ben azonban úgy döntöttek, megvárják, vajon Donald Trump nyeri-e az az év novemberében esedékes választást, és ennek ismeretében terjesztik a költségvetést az Országgyűlés elé. Trump jött, látott és győzött, Orbán Viktorék pedig – bár a Költségvetési Tanács már a választás előtt megkapta a tervezetet – „békeköltségvetés” jelszóval, de Az új gazdaságpolitika költségvetése címmel nyújtották be azt a parlament plénuma elé.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
A 2025-ös büdzsében Orbán Viktor kormánya 42 852 milliárd forintos kiadás mellett 38 729 milliárd forintos bevételi főösszeget, azaz 4223 milliárd forintos hiányt tervezett. Utóbbi a felhalmozási költségvetés (ide tartoznak az állami beruházások, felújítások, fejlesztések) 2625 milliárd forintos, illetve az európai uniós fejlesztési költségvetés 1498 milliárd forintos hiányából állt (volna) össze, ami mellett nullszaldós működési költségvetést szeretett volna elérni a fiskális politika irányítója.
A 2025-ös költségvetési terv szerint 2024 végén 73,2 százalék lett volna a GDP-arányos államadósság, amihez képest a 2025 végi 72,6 százalékos tervvel a gazdasági stabilitásról szóló törvény szerinti adósságcsökkenés megvalósult volna.
Nagyon mellé!
A hiánypálya azonban nagyon nem úgy alakult, ahogy azt Orbán Viktorék várták. Trump 2025 eleji beiktatása után nemhogy 24 óra és két telefonhívás után nem tört ki a béke Ukrajnában, mára, az amerikai elnökválasztási ciklus félidejére, 21 hónappal Trump beiktatása után még egy közel-keleti háborút is a nyakunkba kaptunk annak energiapiacra gyakorolt káros hatásaival együtt.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
A „békeköltségvetés” hiánya így 34,5 százalékkal, 1423 milliárd forinttal lett magasabb a tervezettnél.
Ebből 1005 milliárd forint az elvileg nullszaldósra tervezett működési hiány.
Az uniós fejlesztési költségvetés hiánya 26,4 százalékkal, 395 milliárd forinttal lett magasabb a vártnál, így 1893 milliárd forintot tett ki, míg a felhalmozási hiányt többé-kevésbé jól tippelték meg, ott mindössze 0,9 százalék, 23 milliárd forint lett az eltérés, így ez a költségvetési „zseb” 2648 milliárd forintot mínusszal zárta a tavalyi évet.
A probléma már 2025 novemberében is látható volt, ezért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a korábban 3,7 százalékra tervezett, de időközben 4,1 százalékra módosított 2025-ös hiánycélt tovább, 5 százalékra emelte, egyúttal a 2025 nyarán megszavazott 2026-os büdzsé 3,7 százalékos hiánytervét ugyancsak 5 százalékra.
A 2025-ös év legutolsó hiánycélemelése végül bejött, a költségvetés a GDP-hez viszonyítva 4,7 százalékos mínusszal zárt. A 2026-os év azonban már akkor is „kuka” volt, a kormányzati átadás-átvétel során derült ki, új kormányzati intézkedések nélkül az idei hiány 8,3 százalékra szállt volna el.
Hogy Orbán Viktor kormányai rendszeresen mennyire mellélőttek a hiánycéllal, azt az alábbi grafikonon mutatjuk be, melyen az eredeti, az Országgyűlés által elfogadott költségvetési hiánycélhoz viszonyítjuk a tényleges GDP-arányos hiányt.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Rossz hír: az adósságcsökkenés sem jött össze
Mint említettük, a központi költségvetés 2024 végi GDP-arányos államadósság-mutatóját december közepén, a 2025-ös büdzsé elfogadásakor 73,2 százalékra várták, a tényadat 73,5 százalék lett. Ehhez képest kellett volna csökkenteni az adósságmutatót, ám Nagy Mártonéknak ez sem jött össze. A tavalyi évre vonatkozó zárszámadási törvénytervezet szerint 87 045,6 milliárd forintos bruttó hazai termék mellett év végén az államadósság 64 913 milliárd forintra rúgott, azaz a GDP-arányos államadósság 1,1 százalékponttal, 74,6 százalékra nőtt.
Azaz kijelenthető, a mutató sorozatban két év alatt emelkedett, és továbbra is nagyon távol van az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges 60 százalékos maastrichti kritériumtól.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Mi lehet Nagy Mártonék kudarcának oka?
A 2025-ös költségvetés bukásának okaként számos tényezőt fel lehet(ne) sorolni, ám a fő okot maga Orbán Viktor akkori miniszterelnök árulta el. A volt kormányfő a 2024. szeptember elején megtartott piknik kapcsán a Facebookon fejtette ki az úgynevezett kötcsei gondolatait, melyben így fogalmazott:
„Megvan a cselekvési terv. Bemutatva, bejelentve ugyan még nincs, nem vettük még politikai munka alá, de szoktunk rá úgy utalni, mint a békeköltségvetés, ami már bent van az íróasztalfiókban. Ez nagyjából így is van, és hogyha Matolcsy elnök úr nem kényszerít rá bennünket, akkor idő előtt nem is kell előhúznunk. Ennek a békeköltségvetésnek, vagy cselekvési tervnek a középpontjában az áll, hogy a 2025-ös évben feltoljuk a gazdasági növekedést a 3-5 százalékos sávba. Olyan költségvetést kell csinálni, ami a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett – ami a hitelminősítők meg az egész pénzügyi glóbusz miatt szükséges – képes 3-5 százalékos növekedést produkálni. Ez az alapja mindennek, és szerintem erre képesek vagyunk.”
A Fidesz első embere a bérdinamikát, a családtámogatási rendszer valorizálását, illetve a kis- és középvállalkozói szektor befektetéseinek ösztönzését vélte a kulcsnak.
Nos, az eredmény ismert, 2025-ben a 3-5 százalékos GDP-növekedésből annyi valósult meg, hogy a várt számokban eggyel balra csúszott a tizedesvessző, azaz gyakorlatilag egy stagnálásnak megfelelő 0,3 százalékos plusz lett. Azaz 2023 óta a bruttó hazai termék növekedése egyik évben sem érte el az 1 százalékot.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Így hiába várták, hogy a költségvetési kiadások növekedését majd a gazdasági bővülésből eredő bevételnövekedés fogja fedezni, ez a pluszbevétel nem érkezett meg. Ennek eredménye pedig az lett, hogy az ország adósságszolgálatra, azaz az államadósság kamatkiadásaira és törlesztésére a tervezett (egyébként horribilisen magas) 3876 milliárd forint helyett 4249 milliárd forintot kellett kifizetnünk.
