A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződései 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek. Ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, objektivitás, az arányosság, a szimmetria.
Eddig a bíróság 29 ítéletet hozott, ebből 26 felperesi keresetet utasított el teljesen, 3 esetben adtak részben helyt a keresetnek, egy ügyben a pénzintézet visszalépett és hármat felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.
Pénteken első fokon, nem jogerősen elutasította a bíróság a Pannon Takarék Bank Zrt., a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, a CIB Ingatlanlízing Zrt. valamint az FHB Jelzálogbank Nyrt. keresetét, amelyet a magyar állam ellen nyújtottak be felperesekként. Ítélethirdetésre elhalasztotta a pert a törvényszék a Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. által indított perben.
Az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank magyar állam elleni keresetének együttes tárgyalásán a bíróság szóbeli indoklásában elmondta: azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis a devizahiteleseket megsegítő törvény sérti a jogbiztonság elvét, az egész jogállamiság fogalomkörében emellett sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét.
A törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi "fegyveregyenlőség" elve, tehát a feleknek nem állt rendelkezésére elegendő felkészülési idő. A tisztességes eljáráshoz való jog abban sérül, hogy túl szűk határidőket szab a felpereseknek a felkészülésre az egész bírósági eljárás lefolytatására. A normavilágosság elve abban sérül, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelműen, illetve nem definiálja mi a devizaalapú hitel, mi a devizahitel, illetve milyen forinthitelek esnek a törvény hatálya alá. A jogbiztonság elve ott szenved csorbát, hogy a törvény visszamenőleges hatállyal kíván szabályozni olyan szerződéseket, amelyek jóval a törvény hatályba lépése előtt születtek.
Pénteken az Igazságügyi Minisztérium közleményében reagált a bírósági döntésre. Hangsúlyozta: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak. Mint a minisztériumi közleményben írták, az alaptörvény biztosítja az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét, a minisztérium megvizsgálja a bíró kezdeményezését, véleményét pedig megküldi az Alkotmánybíróságnak. Hozzátették, hogy az Ab-nek ebben az esetben is soron kívüli eljárást javasolnak.
Ugyancsak pénteken tették közzé Trócsányi László igazságügyi miniszternek az Alkotmánybírósághoz (Ab) intézett levelét, amelyben - az Eger és Környéke Takarékszövetkezet ügyében szeptember 5-én született ítéletre utalva - megalapozatlannak nevezi a Fővárosi Törvényszék eljáró bírájának a devizahiteles törvény alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmánybírósági indítványát.
Trócsányi László - aki 2007 és 2010 között maga is alkotmánybíró volt - az Ab elnökének és főtitkárának címzett szeptember 10-ei keltezésű, 17 oldalas levelében 11 pontba szedve fejti ki részletes jogi álláspontját a bírói indítványban foglaltak, így például a közjogi érvénytelenség, a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, a szerződés szabadsága, a szerzett jogok védelme, a bírósághoz fordulás joga, a vállalkozáshoz, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán.
MTI
