A Capital Economics szerint, ha Spanyolország külső segítség kényszerű igénybevétele vagy adósságállományának átstrukturálása nélkül képes lesz megoldani gondjait, akkor az euróövezeti periféria problémái "nem vezetnek szükségszerűen katasztrófához". Ám ha Spanyolország likviditási válságba kerül, vagy felerősödnének a fizetőképességével kapcsolatos aggodalmak, akkor a dominóhatás több okból is hatalmas lehet.
A Capital Economics szerint, Spanyolország teljes finanszírozási igénye 2013 végéig 420 milliárd euró körül lesz, miközben a súlyos költségvetési és adósságproblémákkal küszködő Írország, Görögország és Portugália együttes finanszírozási igénye sem haladja meg a 270 milliárd eurót ugyanebben az időszakban.
Ha Spanyolország külső pénzügyi segítségre szorulna e finanszírozási igény fedezésére, ez - az Írországnak és Portugáliának nyújtott támogatással együtt - már felemésztené az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összeállított 750 milliárd eurós támogatási forrás jelentős részét - áll a Capital Economics elemzésében.
A ház szerint, ha Spanyolországban "baj történik", az az egész euróövezeti bankszektor állapotának megítélését is újból bizonytalanná teheti, az európai bankok teljes spanyolországi kitettsége ugyanis meghaladja az 500 milliárd eurót. A cég elemzői kiemelik azt is, hogy a hozzávetőleg 640 milliárd eurónyi spanyol államadósság fele külföldi befektetők kezén van.
Az esetleges spanyol törlesztési leállás közvetett pénzpiaci hatásai is súlyosak lennének, mivel az azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy kinek mennyi követelése van Spanyolországgal szemben, újból befagyaszthatja a bankközi hitelpiacot, és az egész térség gazdasági kilábalási folyamata összeomolhatna - áll a Capital Economics elemzésében.
A cég szakértői szerint ráadásul egy esetleges spanyolországi pénzügyi válság ráirányíthatja a piac figyelmét Belgiumra, Olaszországra, sőt akár Franciaországra is.
A Capital Economics szerint az aggasztó tényezők között van, hogy "párhuzamok vonhatók" az ír és a spanyol bankrendszer helyzete között. Mindkét országban robbanásszerű volt az elmúlt évtizedben az ingatlanszektor bővülése, és az elemzés szerint ez különösen baljós hasonlóság, hiszen szinte kizárólag az építőiparban és az ingatlanpiacon beragadt rossz kinnlevőségek miatt dőlt össze az ír bankrendszer.
A Capital Economics idézi a spanyol jegybank becslését, amely szerint jelenleg 700 ezer és 1,1 millió között lehet az újonnan épített, de eladatlan ingatlanok száma Spanyolországban; ez a teljes spanyol ingatlanállomány 2,8-4,6 százalékának felel meg. Ráadásul még ez a jegybanki becslés is "eltúlzottan derűlátónak" bizonyulhat.
A ház szerint kiközben a spanyol bankrendszer építőipari és ingatlanpiaci kitettsége jórészt ugyanakkora, mint az ír bankrendszeré, azzal ellentétben kevés jele van annak, hogy a spanyol bankszféra csökkentette volna kitettségét e két szektorban.
A Capital Economics összegzése szerint ha Spanyolország végül külső pénzügyi segítségre szorulna, az "drámai mértékben" növelhetné a politikai feszültséget az euróövezeten belül, hatalmas pénzpiaci hatással járna, és kiújulnának a félelmek az euróövezet egészének jövőjével kapcsolatban.
A piaci szereplők Spanyolországot is az adósságpiaci sokkoktól leginkább veszélyeztetettnek tartott euróövezeti tagállamok közé sorolják, jóllehet e csoporton belül a spanyol adóskockázati osztályzatok messze a legjobbak a nemzetközi hitelminősítőknél. A továbbra is magasan elsőrendű, "AA" kategóriás spanyol adósbesorolások toronymagasan, 10-11 fokozattal haladják meg például a legsúlyosabb költségvetési és adóssághelyzetben lévő Görögország osztályzatait, amelyek mindhárom nagy hitelminősítőnél - Fitch Ratings, Moody's Investors Service, Standard & Poor's - a befektetésre ajánlott szint alatt, "BB" kategóriában vannak.
Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelyre a hitelminősítők befektetési szint alatti osztályzatokat tartanak érvényben.
MTI
