"Alapvetően helyes cél a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés középpontba állítása a kormány részéről, azonban szükség lenne a részletek ismeretére is" - mondta a Joint Venture Szövetség (JVSZ) által szervezett hétfői fórumon Chikán Attila. A közgazdász szerint nem elég kijelenteni, hogy versenyképesek akarunk lenni, el kell dönteni azt is, miben.
Nem nézünk szembe a tényekkel
A magyar gazdaság versenyképességének elvesztéséhez három fő tényező vezetett: az öröklött kulturális adottságok, az elmúlt évek gazdaságpolitikai tévútja és a világgazdasági válság hatásai - vélekedik Chikán Attila. A szakember szerint az öröklött elemek közé tartozik például, hogy a magyar egy zárt, befelé forduló társadalom, nem bízunk egymásban. "Azok a nyugat-európai országok, melyekhez tartozni szeretnénk, messzebb vannak tőlünk, mint gondoltuk" - véli a közgazdász professzor.
A gazdaságpolitikai tévúttal kapcsolatban a professzor kiemelte: az elmúlt húsz évre jellemző volt, hogy a rövidtávú politikai érdekek felülírták a hosszútávú gazdasági érdekeket. Emellett hiányzik az őszinte szembenézés. "Rengeteget hazudtunk magunknak, nem néztünk szembe a tényekkel. Az oktatási rendszerrel kapcsolatban például a többség máig úgy vélekedik, hogy az egy fontos versenyelőnyünk lehet, a mélyére nézve azonban előjönnek a problémák" - hangsúlyozta Chikán. Az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere szerint az elmúlt években mindig hiányzott egy olyan átfogó koncepció, mely keretbe foglalta volna a gazdaságpolitikai lépéseket.
Chikán Attila szerint a fentieknek köszönhetően a világgazdasági válság egy leromlott gazdaságot ért, amelyhez ráadásul instabil politikai háttér párosult. Éppen ezért hazánk morális és bizalmi válságba került, aminek köszönhetően egy pillanat alatt a felszínre kerültek a versenyképességi problémáink.
Átfogó stratégia kell
A jelenlegi válságból való kilábaláshoz a rövid és hosszú táv összehangolása szükséges a szakember szerint. "A kormány folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy hosszútávra tervez, azonban vannak olyan lépések, melyeket már tegnap meg kellett volna tenni" - vélekedik.
Chikán szerint a jövőben átfogó gazdasági stratégiára lenne szükség. "Jelenleg az alapelveket ismerjük, de a részletek is fontosak lennének, nem tudjuk pontosan, mi a kormány célja. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy működött a politikai racionalitás az önkormányzati választások előtt" - hangsúlyozta.
A szakember hiányolta, hogy a kormány terveiben a kultúra és az oktatás nem szerepel a prioritások között, illetve nem látszik, hogy próbálnának választ adni a jövő kihívásaira.
Kulcskérdés a foglalkoztatás
"A magyar gazdaság számára kulcskérdés a foglalkoztatás, hiszen ezen a területen vagyunk a legsérülékenyebbek. A munkahelyteremtés felé indulni jó irány, de sok konkrét állítást kellene kommunikálni: kit, miért, hol akarunk foglalkoztatni?" - tette fel a kérdést a közgazdász. Szerinte fontos, hogy a foglalkoztatás növelése mellett a termelékenységgel is foglalkozzunk.
Chikán Attila szerint a reálgazdaságban is ki kell jelölni a fókuszokat, nem elég pusztán azt kitűzni célként, hogy versenyképesek akarunk lenni, hanem pontosan meg kell jelölni, miben. A szakember szerint az Új Széchényi Tervben leírtakból kevés dolog derül ki arra nézve, pontosan hogyan fog ez működni.
A professzor szerint el kell fogadnunk, hogy a magyar gazdaság exportorientált növekedésre képes, a belső fogyasztás élénkítése nem megoldható. Emellett szükség lenne egy konkrét külgazdasági stratégiára, valamint többet kellene foglalkozni a tőkevonzó képességünkkel és a tőkeexportunkkal.
Rövidtávon Chikán szerint az egyik komoly dilemma a költségvetési egyensúly kérdése. "Biztos nem az a megoldás, hogy körülnézünk, hol van pénz, és elvesszük onnan. Lehet bankadót csinálni, ezek a lépések azonban hosszútávon nem oldják meg a problémát. A tényleges megoldás az, ha sikerül szélesíteni az adóalapot és úgy növelni a bevételeket" - hangsúlyozta.
A közgazdász azzal zárta előadását, hogy szükség lenne a politikai és a gazdasági racionalitás találkozására, jelenleg ugyanis a közgazdászok és a politikusok nem tudják és nem akarják megérteni egymást. A kapcsolat javítása érdekében szükséges lenne, hogy a felek kölcsönösen megértsék és elfogadják a másik logikáját, ehhez új attitűdök, új elvek kellenek.
Beke Károly
mfor.hu
