Egy érdekes ábrán keresztül próbálta felvázolni a bankrendszer nyereségének alakulását az elmúlt években Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója pénteken a pénzintézet tavalyi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. E szerint a befektetők a jegybanki alapkamat felett 5 százalékos hozamot várnak el (ROE) a bankok saját tőkéjére vetítve, amit 2008 óta a magyar bankok nem tudnak teljesíteni. A kimutatás szerint 2003 és 2008 között az elvárt feletti jövedelmet termelt tulajdonosainak a bankrendszer. Azóta, vagyis 2008 óta az elvárt hozamhoz viszonyított veszteség 2139 milliárd forintra duzzadt.
A bank kimutatása szerint ennek a hatalmas (a magyar GDP 7,35 százalékára rúgó) összegből 850 milliárd forintot tett ki a bankszektorra kivetett különadók (bankadók, tranzakciós illeték) összege. 2013-ban ez a tétel 364 milliárd forint volt, amiből 144 a bankadó, 135 a tranzakciós illeték és 75 milliárd az egyszeri tranzakciós illeték. Ez utóbbi különösen súlyosan érintette az OTP-t Csányi szerint, hiszen a 2013 első időszakában befizetett tranzakciós illetékből indult ki a kormány, vagyis azokat sújtotta jobban, akik korábban többet fizettek be.
Az OTP gazdálkodására egyébként tavaly 81,8 milliárdos korrekciós tétel volt hatással, ebből 43,2 milliárd volt a bankadó és az egyszeri tranzakciós illeték, 29,4 milliárd az ukrán leánybank goodwilljének leírása, 5,5 milliárd forint az általános kockázati céltartalék eredménytartaléka való átvezetésének adózása és 3,2 milliárd a GVH-bírság. A versenyhivatali döntést mellesleg Csányiék meg fogják támadni, mert bár a kockázatelemzők valóban találkoztak havonta, de véleményük szerint ezeknek semmilyen hatása nem volt a banknál alkalmazott kamatok, díjak meghatározásában.
Visszatérve a bankrendszer elmúlt évekbeli eredményére, Csányiék szerint a bankok tulajdonosai 2008 óta 995 milliárd forintnyi tőkeemelést hajtottak végre. Vagyis ezt szinte teljes mértékben elvitte a 850 milliárdos különadó.
Egyszeri tételek vitték el a profitot
Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese prezentációjában részben rávilágított arra a tényre, hogy miért nőtt meg előző évhez képest 20 milliárd forinttal a kockázati költség, miközben a hitelportfólió minősége immár második negyedéve javul. A részben ellentmondásnak tűnő számok a kockázati költségek meghatározásának változására vezethető vissza.
A konzervatívabb céltartalék-képzés miatt Oroszországban 11,5, Szerbiában 9,4 milliárddal nőttek a hitelezési veszteségek. Ráadásul az orosz leánybanknál a kamateredményeket is 4,8 milliárddal csökkentette egy egyszeri tétel, vagyis összesen 25,7 milliárd forintnyi egyszeri hatás keletkezett. Nagyságrendileg tehát ennyivel ”térítette el” az adózott, számviteli eredményt. (A hitelek céltartalékokkal történő fedezettségének növelése egyébként 78 milliárddal csökkentette a profitot.)
Csányi szerint ezzel a leírással a szerb bankot „rendbe tették”, így a 2013-as 13 milliárdos veszteség érdemben javulni fog. A szerb leánybank mellett tavaly az orosz produkált még nagyon gyenge eredményt, hiszen kvázi eltűnt a profitja. Az OTP vezére szerint ugyanis kicsit késve reagáltak a piaci viszonyok megváltozására, nem csökkentették időben a hitelezés ütemét, és a behajtásban sem voltak elég határozottak.
Ugyan a Sberbank térnyerése lenyomta a kamatmarzsot az orosz piacon, a jelenleg kiépülés alatt álló online banki üzletág indításával, a meglévő lakossági ügyfélkörben történő keresztértékesítések hatékonyságának javulásával, illetve a mikro- és kisvállalatokra történő fókuszálással érdemben javulni fog az OTP orosz leánybankjának eredményessége. Ukrajnával kapcsolatban Csányiék megjegyezték, hogy sem a hrivnya, sem a devizabetétek állománya nem csökkent az elmúlt időszakban, így érdemi betétkivonást nem látni. Itt egyébként az OTP a 14. legnagyobb bank, és a teljesítő hitelportfólió 62 százaléka vállalati.
mfor.hu
