Nagy Márton hozzátette: az EB a módszertani átvilágítást követően megállapította, hogy a jegybank és a MARK szakemberei által, a problémás eszközportfóliók vásárlására kidolgozott módszertan piaci árazást biztosít, és nem tartalmaz állami támogatást a programban részt vevő pénzügyi intézmények számára. Az MNB közleményéből az is kiderült, hogy a bizottsági határozat kézhez vétele után a MARK 2016. február második felében hivatalosan is meghirdeti az eszközvásárlás feltételeit, ezt követően 15 hónapig tart a vásárlási szakasz, amelyben minden pénzügyi intézmény részt vehet. A részvétel önkéntes, de a MARK minden, a feltételeknek megfelelő portfólióra kötelező vételi ajánlatot tesz.
Fábián Gergely, az MNB igazgatója kifejtette: a jegybank alapította társaság a kereskedelmi bankok rossz projekt- és kereskedelmi ingatlanhiteleit vásárolná fel, hogy a pénzintézetek a rossz eszközöktől megszabadulva jobban bekapcsolódjanak a vállalati hitelezésbe. Hangsúlyozta, hogy a MARK kizárólag teljes portfóliókat vásárol a hitelintézetektől, beleértve a legrosszabb minőségű eszközöket.
Kandrács Csaba, MARK Zrt. vezérigazgatója megjegyezte, számukra a "legjobb eszköz is rossz minősítésű". A társaság három üzletága - követeléskezelés, ingatlankezelés és fejlesztés, valamint komplex követelési szolgáltatás - 300-500 eszköz kezelésére készül a portfólió építés időszakában.
Kifejtette: a hitelintézetek március elejétől, három hónapon belül regisztrálhatnak, majd a piaci átvilágítást követően tesz a MARK árajánlatot valamennyi eszközre. Amennyiben a nem teljesítő hitelek kivásárlása megtörtént, az eszközkezelő modellezi a lehetőségeket és minden követelésnek, ingatlannak megkeresi a megfelelő hasznosítást. Ha kell a MARK beruház, jobban működteti például az ingatlant, illetve hatékonyabban összekapcsolja az erőforrásokat annak érdekében, hogy a felépített portfóliót minél hamarabb piaci áron értékesítse a végfelhasználók felé.
A társaság vezérigazgatója hozzátette: a rossz portfóliókra más szereplők is ajánlatot tehetnek, amennyiben ellenajánlatával a versenytárs nyer, a MARK felajánlja a megvásárolt eszközök kezelését operatív szinten - a komplex követeléskezelési szolgáltatás keretében -, ezzel is gyorsítva a nem teljesítő hitelállománytól való megtisztulást. Kandrács Csaba felidézte, a jegybank első körben 300 milliárd forint forrást biztosít a MARK Zrt.-nek a működése megkezdéséhez, a zrt. azonban profitorientált cégként működik majd, középtávú cél a tőkepiaci refinanszírozás, hogy minél hamarabb piaci alapokra helyezzék a vállalat működését. A MARK Zrt. nem kíván állandó szereplő lenni a piacon, csak katalizátor szerepet tölt be - hangsúlyozta.
A tervek szerint a MARK-projekt, a problémás eszközök vásárlása, kezelése és eladása 10 évig tart majd, ebből 1 év az előkészítési ciklus, mintegy 15 hónap a befektetési és 7 év az értékteremtési periódus. A MARK Zrt. profitorientáltan működik majd, a portfóliók értékesítése transzparens - mondta.
Az Európai Bizottság szerdai közleményében kiemelte, ha egy tagállam magánbefektető módjára segít ki egy bankot, és a vállalt kockázatért a magánbefeketetők számára is elfogadható mértékű díjazást kap, akkor a beavatkozás nem minősül állami támogatásnak. A bizottság azt ellenőrzi, hogy az állam ne vállaljon több kockázatot annál, mint amit egy magánbefektető vállalna. Ha az állam a piaci áron felül fizet a nem teljesítő hitelért, vagy a magánszereplők által elvártnál alacsonyabb garanciadíjjal elégszik meg, akkor a beavatkozás állami támogatásnak minősül, és csak akkor hajtható végre, ha a bankot az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak és a vonatkozó helyreállítási és szanálási szabályoknak megfelelően szanálják.
A MARK olyan nem teljesítő hiteleket vásárol a bankoktól, amelyek fedezetéül kereskedelmi ingatlanok szolgálnak, például irodaépületek, hotelek, kiskereskedelmi ingatlanok, bevásárlóközpontok, telkek vagy ipari ingatlanok, például raktárak.
Az uniós bizottság értékelése szerint a MARK által a transzferár meghatározására alkalmazott módszer piackonform értékelést biztosít. Ez alapján a bizottság megállapította, hogy a magyar intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást. Szakértők szerint a MARK elindulása jelentősen javítja a bankrendszer vállalati hitelportfólióját, működése hatására a vállalati szegmensben 2017 első fél évében már 5 százalék körüli szintre csökken a nem teljesítő hitelek aránya.
MTI
