3p

Csatlakozzon az év egyik legfontosabb egészségügyi szakmai eseményéhez,
ahol a finanszírozási kihívásoktól kezdve a menedzserbetegségek kezelésén át egészen a legújabb digitális egészségügyi megoldásokig minden fontos témát érintünk!

Egészséggazdaság - Menedzser egészség 2025. március 27-én
Merkely Bélával, Kóka Jánossal, Kulja Andrással, Zacher Gáborral
és más neves szakértőkkel - jelentkezzen március 3-ig kedvezményes áron!

Részletek és jelentkezés itt!

Becslések szerint évi 200-250 milliárd eurót veszít az Európai Unió az adócsalók, adókerülők miatt - jelentette ki Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyi biztosa csütörtökön a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (MOKLASZ) budapesti konferenciáján.

Ezért tesznek erőteljes lépéseket az EU pénzügyminiszterei, az OECD és a G-20-ak az adóparadicsomok felszámolására, az adókerülés visszaszorítására. A becsült 200-250 milliárd euró jelentős része áfa-csalásból adódik, hiszen jónéhány cég csak áfa-visszatérítésre, számlaadásra jött létre - hangsúlyozta az adóügyi biztos.

Az adócsalókat segítik az adóparadicsomok, öt európai ország, Svájc, Liechtenstein, Andorra, San Marino, Monaco valamint az egykori brit-holland gyarmat szigetek. Ezek a határokon átnyúló befektetések, megtakarítások kikerülését segítik, nem adóztatják a nem rezidens országok állampolgárainak kamatjövedelmét, illetve befogadták az off-shore cégeket - ismertette Kovács László.

"Egy német állampolgár teletömött egy táskát pénzzel, átvitte egy másik uniós vagy nem uniós országba, és a kifizetett kamatjövedelemről a német adóhatóságot senki sem értesítette" - rajzolta le az adókikerülési modellt a biztos.

Az első ellenlépés 2003-ban született, amikor a kifizető ügynökségeket, bankot arra kötelezték, hogy a kedvezményezett országának adóhatóságát értesítse a kifizetésről, ha ezt a banktitokra hivatkozva mégsem tette meg, akkor legalább a forrásadót kellett levonnia - ismertette a védekezési mechanizmus első állomását Kovács László. Később az említetett öt európai országgal és hat brit-holland gyarmattal megállapodás jött létre a forrásadó levonásáról, négy brit-holland gyarmat pedig az információ átadást választotta, így a rendszert 2005-től mindenütt be lehetetett vezetni.

A folyamatot a liechtensteini botrány gyorsította fel, amikor többek között a német posta elnök-vezérigazgatójáról derült ki, hogy jelentős összeget menekített ki az országba a német adóhatóságok elől úgy, hogy a kamatjövedelmet egy alapítványnak utalták át, az összeg végül a valódi tulajdonosokhoz került, így kikerülték a kamatadó direktívát.

Kovács László elmondta azt is, hogy az EU pénzügyminiszterei, az OECD, és a G-20-ak erőteljes lépései nyomán már adminisztratív együttműködés jött létre az adózásról adatokat kérő országok között, és banktitokra hivatkozva nem lehet megtagadni az adóra kötelezettek adatait. Hozzátetette: Ciprus, mint EU tag, nem minősíthető adóparadicsomnak.

Az adóügyi biztos előadásában definiálta az offshore cég fogalmát: az ilyen társaság gazdasági tevékenységet nem folytat, egy postafiókból és egy e-mail címből áll, más országban végzett gazdasági tevékenység megszerzett profitját utalja át, és kihasználja a fogadó ország nagyon alacsony, esetleg nullával egyenlő adózási kulcsát.

MTI/Menedzsment Fórum


AJÁNLOTT VIDEÓK

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!