A januári lassulás után februárban élénkült a hazai ingatlanpiac: az adásvételek száma 14,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, országosan 8769 adásvétel zárult le; a hitelpiacon pedig látványos robbanás történt: a 250 milliárd forintnyi kihelyezett lakáshitel több mint kétszerese a tavaly februári összegnek – közölte a Duna House a friss ingatlanpiaci barométere alapján csütörtökön az MTI-vel.
A Duna House közleményében rámutatott, a piaci dinamikát vidéken az állami támogatások, a fővárosban a befektetési kedv határozza meg. A vidéki régiókban az Otthon Start program hatása közvetlenül mérhető a vásárlói kör összetételében: az első lakásukat szerzők aránya 26-ról 38 százalékra emelkedett. A vidéki vevők többsége ugyan még a 30 és 50 év közötti korosztályból kerül ki, de az állami ösztönzők láthatóan behúzták a piacra a fiatalabb generációkat is. A fővárosban pedig az eladók 38 százaléka korábbi befektetését váltja készpénzre. A Duna House értékesítési adatai alapján februárban a főváros budai és pesti oldalán, valamint országosan (Közép-Magyarország kivételével) egyaránt a 40-60 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanok voltak a leginkább kelendők. Budán és Pesten négyzetméterenként az 1,2-1,6 millió forintos ársávban adták el a legtöbb lakást.
Fotó: Mfor/Mester Nándor
Országosan a 650 ezer forintos négyzetméterár jelenti a választóvonalat: az ez alatti ársávokban csökkent, míg az afeletti kategóriákban nőtt az értékesített ingatlanok aránya. Idén februárban a panellakások átlagos négyzetméterára éves összevetésben az ország keleti részén 640 ezer forintról 812 ezer forintra, nyugaton 619 ezer forintról 679 ezer forintra nőtt. A használt téglalakásoknál is növekedés volt: a keleti, illetve nyugati országrészben a tavaly februárban elért 391 ezer, illetve 423 ezer forintos négyzetméterár idén februárra 398 ezer, illetve 504 ezer forintra nőtt. A vidéki paneleknél a vevői alku 4-5 százalékos, a téglaépítésűeknél 6-8 százalékos volt.
Budán a panellakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,25 millió forintot, Pesten 1,19 millió forintot tett ki, mindez jelentős növekedés az egy évvel korábbi 1,18 millió és 946 ezer forintos négyzetméterárhoz képest. Idén februárban Budán a téglalakások átlagosan 1,65 millió forint feletti, Pesten több mint 1,17 millió forintos, a belvárosban pedig 1,2 millió forintot meghaladó négyzetméteráron cseréltek gazdát, míg egy évvel korábban 1 millió forintot meghaladó, 845 ezer és 1,26 millió forintos négyzetméterárakat mértek. A budai paneleknél az alku mértéke 3 százalék, a pestieknél 2 százalék körül, a téglalakásoknál 1-4 százalék között alakult.
A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy a fővárosban 22-ről 44 százalékra, vidéken 26-ről 38 százalékra bővült az első lakásukat vásárló ügyfelek aránya. A vásárlói motivációk sorában Budapesten a második helyen a befektetés, a harmadik helyen a nagyobb ingatlanba költözés állt, vidéken a sorrend fordítva alakult. Budapesten az első lakás megvásárlására átlagosan 70,9 millió, vidéken 45,6 millió forintra volt szükség. A fővárosban azok, akik ingatlanba fektették megtakarításukat, átlagosan 66,4 millió, míg vidéken 34,1 millió forintot költöttek. A nagyobb ingatlanba költözésre a fővárosban átlagosan 84,4 milliót, míg vidéken 70,6 millió forintot fordítottak.
