Biztosat egyelőre nem tudni a második Orbán-kormány várható összetételéről, csak találgatások jelentek meg a sajtóban. Az valószínűnek látszik, hogy a választások után a teljes kormányzati struktúrát átalakítja a Fidesz: a hírek szerint megmaradhat a pénzügyminisztérium, illetve a gazdasági és a honvédelmi tárca, ezek mellett pedig csúcsminisztériumok jönnének létre, ilyen lenne például az infrastruktúrával foglalkozó minisztérium, illetve a humán csúcsminisztérium. A hírek szerint 8-9 ilyen csúcsminisztérium lehet. Az mfor.hu most azokat igyekezett számba venni, akik valamilyen gazdasági területen kaphatnak szerepet az új kormányban.
Matolcsy György: az egyértelmű favorit
Matolcsy György tűnik a legesélyesebbnek a gazdasági miniszteri posztra. Erre utal az is, hogy a közgazdász jegyezte a Fidesz választási programjának gazdaságpolitikai fejezetét, éppen ezért azt nehéz elképzelni, hogy nem vállalná a megbízatást.
Az 55 éves szakember a kilencvenes években dolgozott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatójaként, illetve a Privatizációs Kutatóintézet vezetőjeként is. Matolcsy 1999 óta Orbán Viktor gazdasági tanácsadói közé tartozik, 2000-ben Chikán Attila utódaként lett gazdasági miniszter a Fidesz-kormányban. Egészen a 2002-es választásokig meg is maradt miniszteri székében, nevéhez fűződik többek között a Széchényi-terv kidolgozása.
Varga Mihály: Oszkó utóda?
Sajtóhírek szerint Varga Mihály a legesélyesebb az új kormány pénzügyminiszteri szerepkörére. A 45 éves szakember 1988 óta a Fidesz tagja, jelenleg a párt alelnöke. 1990-ben került be először az Országgyűlésbe, 1995 és 1997 között az adós- és bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke volt. 2002 óta a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke. 1995 és 1998 között, valamint 2002 óta frakcióvezető-helyettes.
2000-ben Járai Zsigmondot követte a pénzügyminiszteri bársonyszékben, majd egészen a 2002-es választásokig betöltötte ezt a pozíciót. Részt vett a magyar gazdaságtörténetben először készült kétéves költségvetés (2001-2002) megalkotásában.
A választási kampányban arról is lehetett hallani, hogy ő lehet a választások után az új pénzügyminiszter, más hírek pedig arról szóltak, hogy miniszterelnök-helyettesként dolgozhat Orbán Viktor mellett, és személyesen felügyelheti a költségvetést.
A kampányban egyébként meglepő volt, mennyire "jegelte" Varga Mihályt a Fidesz, az alelnök csak a legritkább esetben szólalt meg. Még január elején a Figyelőnek adott egy interjút, melyben kifejtette, hogy a párt kormányra kerülése esetén az úgynevezett svéd nyugdíjmodellt vezetné be. Később ezt a Fidesz szóvivője cáfolta.
Járai Zsigmond: hol szorítanak neki helyet?
Valószínűnek tűnik, hogy a választások után osztanak valamilyen pozíciót Járai Zsigmondnak is, egyelőre csak azt nem lehet tudni, mire kérik fel a szakembert. "Orbán Viktor bejelentette, hogy dolgoznom kell, és természetesen szívesen teszek eleget ennek, bármilyen pozícióban" - mondta Járai Zsigmond februárban egy miskolci rendezvényen. Ez arra utalhat, hogy akár már a felkérés is megszületett.
Járai 1998 és 2000 között pénzügyminiszter, majd 2001-től 2007-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt. Talán ez utóbbi pozícióra lenne esélye most is, azonban Simor András jelenlegi jegybankelnök mandátuma csak 2013-ban jár le. Korábban lehetett arról hallani, hogy a Fidesz választási győzelme esetén átalakítaná a nemzeti bankot, összevonnák a pénzügyi felügyelettel. Ha ez az átalakítás megvalósul, akkor elképzelhető, hogy Orbánék úgy próbálnak majd helyet csinálni Járainak, hogy őt nevezik ki az új intézmény élére.
Szapáry György: a sötét ló
Szapáry György a közvélemény számára talán kevésbé ismert szakember, aki kétszer is volt a jegybank alelnöke. Először 1993-1999 között Bod Péter Ákos elnöksége idején, majd 2001-2007 között Járai Zsigmond mellett töltötte be a posztot. Szapáry elsősorban a monetáris politika szakértője, ezért ha az új kormány valamilyen szerepet szán neki, akkor minden bizonnyal az MNB-nél próbálják elhelyezni.
Szapáry György az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot, és Belgiumban telepedett le, később megkapta a belga állampolgárságot is. Diplomázása után az egyetemen nemzetközi gazdasági és pénzügyi folyamatokat kutatott, majd 1965 és 1966 között az Európai Gazdasági Közösség Bizottságánál dolgozott Brüsszelben. 1967-ben került Washingtonba a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), ahol afrikai, ázsiai és európai országokban vezetett különböző tárgyalásokat. 1987 és 1990 között az ázsiai ügyek főosztályának vezetője volt.
1990-ben tért haza, visszakapta magyar állampolgárságát (a belgiumi megtartása mellett), amikor az IMF magyarországi megbízottjává nevezték ki, mely pozíciót 1993-ig töltötte be. 2004 és 2007 között az Európai Bizottság Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának tagja, illetve az Európai Központi Bank Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja volt.
2008-ban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke felkérte a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer felépítésével a forint értékének megőrzése érdekében.
Bencsik János: ő felelhet a panelfelújításokért
A hírek szerint Orbán Viktor a választások előtt nem lehetséges miniszteri helyeket, hanem feladatokat osztott. Állítólag az energetikát Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere vállalta magára, ezzel őt is az egyik miniszteri poszt lehetséges várományosaként emlegetik.
Bencsik korábban csak tatabányai témákkal foglalkozott, a kampányban azonban már megfigyelhető volt, hogy országos jelentőségű energetikai témákban is ő nyilatkozott. Állítólag a választások után többek között Bencsik felügyelheti a lakóházak energetikai, környezetvédelmi felújításait is.
A kampányban Matolcsy György beszélt arról, hogy kormányra kerülése esetén a Fidesz 500 milliárd forintos energiahatékonysági programot indít, melynek keretében négy év alatt egymillió lakás és középület újulhatna meg. Elképzelhető, hogy ennek a programnak az összefogása is Bencsik János dolga lesz, ha igazak a pletykák.
Fellegi Tamás: médiamágnásból miniszter?
Március végén a Népszabadság írt arról, hogy Fellegi Tamás lehet az új Orbán-kormány infrastruktúraminisztere. Fellegi Tamás – a távközlés kivételével – nem számít infrastruktúra-ügyekben járatos szakembernek: sokkal inkább Orbán Viktor régi, nagyon megbízható harcostársaként ismerik, akinek cége jelenleg jobboldali médiumokat – Heti Válasz, Lánchíd Rádió – irányít, illetve a Class FM-nek is kisebbségi tulajdonosa.
Fellegi az egyik alapítója és tanára volt a nyolcvanas években a Bibó István Szakkollégiumnak, már 1990-ben is a Fidesz kampányánál segítkezett a választások idején. 1993-94-ben Orbán személyes politikai tanácsadója volt, majd 1996 és 2000 között a MATÁV Rt. ágazati igazgatója, majd a telekommunikációs vállalat kormányzati kapcsolatokért és szabályozói tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese lett.
2009-ben megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. nevű vállalkozását, amelynek ügyvezetője és többségi tulajdonosa. Az Infocenter.hu Zrt., amely egy médiabefektetési vállalkozás, 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak, illetve kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
