A Bank of America-Merrill Lynch Budapesten tettek tájékozódó látogatást. "Jó hírnek" nevezték, hogy a meghirdetett strukturális intézkedések zöme már életbe lépett, vagy az év végéig érvénybe lép "az ígéreteknek megfelelően".
A ház szerint azonban a megfelelő költségvetés- és pénzügypolitikai irány ellenére "nincs elég muníció" a magyar gazdaság megvédésére a kedvezőtlen külső fejleményektől abban az esetben, ha az adósságválságban lévő euróövezet nem tesz azonnali stabilizáló lépéseket.
A Bank of America-Merrill Lynch szerint ugyanis a magyarországi bankszektor éppen visszafogja tevékenységét, aminek negatív hatása lesz a hitelezésre, a munkapiacra, valamint a helyi bankok kötvényvásárlási képességére és készségére.
Mindemellett a hazai gazdaság aktivitása "rendkívül gyenge, és még évekig az is marad". A gyakori törvénymódosítások, az adóztatási gyakorlat és az euróövezeti válság átszűrődő hatásai továbbra is az elővigyázatossági megtakarítások növelésére késztetik a magánszektort.
A ház szerint a lakossági elégedetlenség is erősödik, ami meglátszik a legutóbbi közvélemény-kutatásokban. A Bank of America-Merrill Lynch szakértői úgy vélik, hogy ez "nyomást gyakorolhat" Orbán Viktor miniszterelnökre, és esetleg késleltetheti "a merész, de szükséges" további reformlépéseket, például a közlekedési szektor átszervezését.
A cég elemzői felidézik, hogy két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service a befektetésre ajánlott besorolási sáv legalján tartja nyilván a magyar államadós-osztályzatot, egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással. A Bank of America-Merrill Lynch szakértői szerint egy esetleges leminősítés - amellyel Magyarország átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett osztályzati sávba - súlyos következményekkel járhatna, mivel Magyarország nagyban függ a külföldi kötvénybefektetőktől.
A cég felidézi, hogy az S&P és a Moody's illetékesei egyaránt ebben a hónapban látogatnak Magyarországra, és ez "újabb kérdéseket vet fel Magyarország befektetési ajánlású besorolási státusával kapcsolatban".
A Bank of America szerint mindezek alapján "igen kívánatos lenne" Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program. A ház szerint ugyanis ez elősegítené a költségvetési szigorítás végrehajtását, ezzel csökkentené a kötvénypiaci tőkekiáramlás kockázatát, és valószínűleg a leminősítés rizikóját is.
Az IMF emellett segíteni tudna a háztartások adósság-átstrukturálásának kezelésében is, anélkül, hogy ez a folyamat "szükségtelen visszahatásokkal" járna a pénzügyi stabilitásra.
"Úgy gondoljuk, hogy az IMF-program jelenleg nem a kormányfő által előnyben részesített opció, ám nem zárjuk ki, hogy a globális (piaci) kondíciók ennek újraértékeléséhez vezethetnek" - fogalmaztak összegzésükben a ház elemzői.
A cég szerint az MNB 4 milliárd eurós összegig tudna devizalikviditást nyújtani a devizaalapú hitelek végtörlesztésében érintett bankoknak a tartalékok túlságos mértékű leapasztása nélkül.
A Morgan Stanley közölte: magyar bankokkal folytatott konzultációi alapján 10-30 százalék közé valószínűsíti a devizahitelesek részvételi arányát a végtörlesztési programban, és számításai szerint ez 2-6 milliárd euró közötti devizahitel-végtörlesztést jelentene.
A Morgan Stanley szerint a jelenlegi devizatartalékokat tekintve 4 milliárd euróig kezelhető lenne a kereskedelmi bankok devizaigényének jegybanki finanszírozása, ennél több azonban "már problémákat okozhat".
A BNP Paribas 4-5 milliárd eurónyi újonnan jelentkező banki devizakeresletet az MNB "könnyedén" tudna kezelni tartalékaiból, sőt a jegybank akár 10 milliárd eurót is felhasználhat, feltéve, hogy nem akarja a nemzetközi tartalékok és a rövid futamidejű devizaadósságok rátáját az 1:1 paritás alá csökkenteni. A BNP Paribas szerint azonban ha ennél bármennyivel több devizafinanszírozásra lenne szükség, vagy ha a magyar befektetési termékekre rakódó kockázati felárak még tovább emelkednének, az már jelentős forintgyengülési kockázatot teremtene.
MTI
