A legutóbbi felmérések szerint már csak szűk többség, 52 százalék helyesli Portugália pénzügyi támogatását, 48 százalék pedig elutasítja azt. "Napról-napra csökken a támogatók előnye" - mondta a Reutersnek Martti Salmi, a finn pénzügyminisztérium magas beosztású tisztviselője.
A tervek szerint Portugália az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásaiból is kap támogatást, és Finnország az egyetlen euróövezeti tagország, ahol nem csupán a kormány, hanem a törvényhozás hozzájárulása is szükséges az EFSF mozgósításához.
"Sokfelé jártam az országban, az utóbbi hetekben 14 várost kerestem fel és azt tapasztaltam, hogy rengeteg ember egyszerűen nem hajlandó értelmes vitát folytatni. Azt hajtogatják, hogy nem szabad Portugáliát kimenteni és Görögországot sem kellett volna. Azt mondják az emberek, hogy menjenek csak csődbe" az eladósodott országok - mondta a Reutersnek Martti Salmi.
Az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői kedden kezdtek tárgyalásokat Lisszabonban a támogatásról. Az EB becslése szerint nagyjából 80 milliárd eurós csomagot kell összeállítani Portugália számára. Finnországnak az EFSF-ből származó kölcsönből 1,4 milliárd euróra kellene garanciát vállalnia.
A Reuters forrásai szerint amennyiben Helsinki úgy dönt, hogy nem vesz részt az euróövezeti társállam támogatásában, akkor a Finnországra jutó terhet megoszthatják az övezet többi országa között. Ez azonban Martti Salmi szerint újabb problémákhoz vezethet, mert módosítani kellene az EFSF-ről szóló szerződést, amit több országban a parlamenttel is el kell fogadtatni.
Finnország távolmaradása ráadásul másutt is felerősítheti az ellenállást a portugál mentőcsomaggal szemben, újabb felforduláshoz vezethet az állampapírpiacon, és azt jelezheti, hogy gyengül az EFSF, vagyis az euróövezeti válságkezelő mechanizmus működőképessége. "Az is előfordulhat, hogy bizonyos értelemben az egész övezet pénzügyi stabilitása veszélybe kerül" - mondta a finn pénzügyminisztérium munkatársa a Reutersnek.
MTI
