A versenyképességi index alakulását a V4-ek körében, valamint Ausztriában, Szlovéniában és Romániában vizsgálták. A VEX az első negyedévben az előző negyedévhez képest Szlovéniában és Lengyelországban csökkent, 1, illetve 0,3 százalékkal, Romániában és Szlovákiában erőteljesen, 3,4, illetve 3,1 százalékkal nőtt, a többi országban stagnáláshoz közeli ütemben emelkedett.
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 negyedik negyedévéhez képest Romániában 6 százalékkal, Szlovákiában 3,4 százalékkal nőtt, Magyarországon és Lengyelországban 1,4-1,4 százalékkal emelkedett. A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Romániában és Szlovákiában a beruházások és az export, Magyarországon és Lengyelországban az export bővülése volt.
A munkatermelékenységi index 2010 első negyedévében Szlovákiában és Romániában 4,2, illetve 2,5 százalékkal, Csehországban és Magyarországon ettől elmaradó ütemben, 1,7, illetve 0,7 százalékkal javult, a többi vizsgált országban romlott.
A költség-versenyképesség 2010 első negyedévében mindegyik vizsgált országban romlott, a legkisebb mértékben Csehországban, Ausztriában és Romániában, ennél erőteljesebben Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban. Ami a költség-versenyképesség változásának a forrásait illeti, a nemzeti valuta euróval szembeni erőteljes felértékelődése egyedül Lengyelország esetében magyarázza a romlást a kutatók szerint. Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában és kismértékben Magyarországon a költség-versenyképesség gyengülése a fajlagos munkaerőköltségek emelkedésére vezethető vissza. A termelői árindex emelkedése Magyarországon és kisebb mértékben Romániában járult hozzá a költség-versenyképesség visszaeséséhez.
Az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke Magyarországon 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, majd az ezt követő három negyedévben növekedett. Az idei első negyedévben azonban megtört a kedvező tendencia, az ÜX érzékelhetően csökkent, s értéke lényegében megegyezik a 2009 harmadik negyedévivel.
A felmérés szerint az állami magatartás kiszámíthatatlanságát a termelés bővítését akadályozó tényezőként említő vállalatok aránya az első negyedévben kissé nőtt az egy negyedévvel korábbihoz képest. Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága mintegy 5 ponttal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a vállalatok szerint az üzleti életben érezhető kockázatok szintje egyáltalán nem csökkent, sőt, elsősorban a külső hatások - azaz az eurózóna és ezen belül Görögország válsága - a magyarországi körülményekre is erőteljesen hatott. A bizonytalan gazdálkodási környezet a kis- és középvállalkozásokat inkább zavarja, mint a nagyokat - áll az összefoglalóban.
MTI/Menedzsment Fórum
