A fokozódó magyar szakemberhiánnyal kapcsolatban legutóbb a Continental igazgatója fejtette ki a véleményét, miszerint Magyarországon a piac egyre gyorsabban "szívja fel" a mérnököket, és egyre kevesebb a kétkezi munkás.
Azt, hogy a szakemberek hiánya egyre égetőbb problémát jelent a beruházó, bővítő cégeknek és úgy általában a munkaerőpiacnak, a statisztikák is tökéletesen visszatükrözik. Mivel adatok hiányában azt nem tudtuk kifejezetten megvizsgálni, hogy hány mérnök, hegesztő, vagy akár esztergályos végzettségű személy van munka nélkül, a TEOR számok szerinti besorolásra hagyatkoztunk. Tehát megnéztük, hogyan alakult a munkanélküli gépkezelők, összeszerelők, járművezetők létszáma 2011 elsős és 2015 harmadik negyedéve között, illetve ugyanezen időszakban az ipari és építőipari foglalkozású munkanélküliekre is készítettünk egy idősort.
Közel 5 év leforgása alatt a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők között a munkanélküliek száma megfeleződött. Míg 2011 első negyedévében még 60,6 ezren voltak, 2015 harmadik negyedévére 31,7 ezerre mérséklődött a létszám. A munkanélküliek számának csökkenésében természetesen vitathatatlan szerepe volt a válság után fokozatosan javuló munkaerőpiacnak, illetve a foglalkoztatáspolitika gyökeres átalakításának is, nevezetesen a felpörgetett közfoglalkoztatásnak. Az ebben résztvevő munkanélkülieket már a foglalkoztatottak közé sorolja a statisztika.
Sokkal érdekesebb folyamatok rajzolódnak ki akkor, ha a munkanélküliek számának alakulását összevetjük az üres álláshelyek számával. Ezt az ipari és építőipari foglalkoztatású munkanélküliek esetében tudtuk megtenni.
Ebben az ágazatban a munkanélküliek száma a vizsgált közel 5 évben még nagyobb csökkenést mutatott, hiszen 56 százalékkal zuhant a létszám. A 2011 első negyedévi 74,7 ezer után a tavalyi harmadik negyedévben 32,6 ezren voltak már csak. A létszám alakulásában a fent említett változások mellett a járműipar előretörése játszott nagy szerepet, és ahogy a Continental igazgatójának szavaiból is leszűrhető volt, a további fejlődéshez további szakemberek szükségesek. Ezekból pedig egyre nagyobb hiány van annak ellenére, hogy még a piacon elérhető több mint 30 ezer potenciális dolgozó. Természetesen hiába megegyező ágazatokról van szó, közel sem biztos, hogy a kereslet és a kínálat 100 százalékig fedi egymást.
Mindesetre, ha ágazatban lévő munkanélküliek számát összevetjük az üres álláshelyekével, bebizonyosodik a súlyosbodó munkaerőhiány. A munkanélküliek létszáma 2013 első negyedévétől kezdődően látványos csökkenésnek indult, amivel ellenkező irányú dinamikus változás egy évvel később jelentkezett az üres álláshelyeknél. 2014 elejétől kezdődően ugyanis 35,5 százalékkal 15 124-re ugrott a betöltetlen pozíciók száma, amivel párhuzamosan ugyanezen időszak alatt a munkanélküliek negyedével lettek kevesebben az ipari és építőipari foglalkozásúak között.
Másként megfogalmazva, míg 2011 elején még közel 7 munkanélküli versengett egyetlen üres álláshelyért, ma már a 2-t közelíti ez a szám.
Tekintve, hogy tökéletes átfedés elképzelhetetlen a kereslet és a kínálat között, valamennyi üres álláshely és valamennyi munkanélküli mindig is lesz. A trend viszont megfordult az elmúlt pár évben, és amíg például 2011-ben és 2012-ben nagyjából párhuzamosan mozgott a két adatsor (a munkanélküliek csökkenésével az üres álláshelyek száma is csökkent), addig mára tökéletesen ellentétes irányú trendek alakultak ki. És ez a probléma, hiszen hiába szívja fel a piac a rendelkezésre álló munkanélkülieket, a betöltetlen állások száma tovább növekszik. Ez pedig már határozottan megerősíti a fokozódó munkaerőhiányt Magyarországon.
Székely Sarolta
mfor.hu
