A válság miatt bajba jutott hitelesek intő példája és az ingatlanalapú devizahitelezés megszüntetése jelentősen átalakította a hazai hitelpiacot. Egy most készült felmérésből azonban az derül ki, hogy továbbra is van igény lakáshitelre Magyarországon, a bankok most azon dolgoznak, hogy kidolgozzák az új megoldásokat, melyek az ügyfelek tetszését is elnyerik.
Továbbra is kevesen tudnak készpénzből lakást venni
A Hoffmann Research és az OTP Bank egy közel ezer fős reprezentatív mintavételen alapuló közvéleménykutatást készített, melynek eredményeit hétfőn ismertették. Ebből az derül ki, hogy a lakásvásárlást tervezők többsége továbbra is elsősorban hitelre támaszkodna, a vételár nagyobb részét kölcsönből fizetné ki.
A hitel kiválasztásában a legnagyobb szerepet a havi törlesztőrészlet nagysága játssza, a megkérdezettek 29 százaléka jelölte meg legfontosabb szempontként, a válaszadók további 15 százaléka a kezdő (kedvezményes) törlesztőrészletet tartotta meghatározónak.
A törlesztőrészlet fontossága mögött a válaszok alapján a pontosan tervezhető kiadások állnak, amelyek kiszámítható költséget jelentenek a háztartások számára. A megkérdezettek mindössze 14 százaléka jelölte meg jelentős tényezőnek a kamat típusát – legyen az fix vagy változó –, és főleg a magasabb jövedelműek figyelik a Teljes Hiteldíj Mutatót.
A kutatásból az is kiderül, hogy miközben a megkérdezettek 60 százaléka 15 millió forintnál kisebb értékű lakást venne, a budapestiek számára kevésbé lényeges a döntés során a ténylegesen megítélhető hitel nagysága. A vidéki nagyvárosokban élők jobban figyelnek a kamat mértékére, ugyanakkor a falvakban az induló törlesztőrészlet nagyságára fektetik inkább a hangsúlyt.
Megváltoztak a körülmények
Az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltoztak a magyarországi hitelpiac körülményei, hiszen mára lényegében csak forint alapú jelzáloghitelt nyújthatnak a bankok az ügyfeleknek. Ráadásul egy tavasszal életbe lépett törvénymódosítás miatt azt is csak szigorú feltételekkel.
Március elsejétől lépett életbe az a törvénymódosítás, melyet még az előző kormány fogadott el annak érdekében, hogy meghatározza a minimális önerő mértékét. Ez mostanra lényegében csak a forinthitelek esetében lett érdekes, a törvény 25 százalékos önrészt ír elő, azaz tavasz óta senki nem kaphat hitelt minimális saját tőkével.
A márciusi módosítás másik fontos része volt, hogy a bankok azóta kötelesek úgynevezett hitelezhetőségi limitet megállapítani, a havi törlesztőrészlet pedig nem haladhatja meg ennek 80 százalékát. A kiskapu a pénzintézetek számára, hogy minden bank maga határozhatja meg a hitelezhetőségi limit kiszámításának módját, azaz azt, milyen igazolt jövedelmeket fogad el.
Már az Orbán-kormány nevéhez fűződik az újabb szigorítás, mellyel július elsejétől lényegében megszüntette a jelzálogalapú devizahitelezést a kormány.
Az új körülményekhez a bankoknak is alkalmazkodni kell: versenyképesebb forinthiteleket kell kínálni amellett, hogy a devizában eladósodottak terheit is igyekeznek mérsékelni kamatcsökkentésekkel. Az OTP például október végéig olyan forinthitelt kínál ügyfeleinek, melynek törlesztőrészlete három évig fix, emiatt biztonságos és kiszámítható - olvasható a bank közleményében.
Beke Károly
mfor.hu
