Amikor néhány évvel ezelőtt az államadósság refinanszírozása érdekében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a lakosság irányába mozdult el, akkor a sikeresen növekvő állomány mellett annak durációjának növelését, vagyis lejárati szerkezetének meghosszabbítását is célként fogalmazták meg. Ennek érdekében jelentek meg a különböző MÁK-ok, úgy mint PMÁK (Prémium Magyar Államkötvény), BMÁK (Bónusz Magyar Államkötvény) vagy a Babakötvény.
A siker – némi MNB alapítványi rásegítéssel – meg is érkezett, a hosszabb kötvények (PMÁK, BMÁK, Baba) összesített értéke a teljes állományon belül a 2014 januári 20,3 százalékról idén májusra 40,2 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan az éves Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) 59,2 százalékos aránya 45,1 százalékra mérséklődött.
Május óta azonban megváltozott a tendencia, ahogy az ábrán is látható. A növekedésben korábban domináns állampapírok helyett (lila és zöld) a kamatozó kincstárjegyek (kék) "vették vissza az uralmat".
Mindez az összesített állományi adatokban az állampapírok oldaláról egy 3 százalékpontos lemorzsolódást, míg a KKJ-nél egy 4,4 százalékos térnyerést okozott.
Októberben egyébként 83,5 milliárddal nőtt a kifejezetten lakosságnak szóló állampapírok állománya, és az ÁKK statisztikája szerint 3237,5 milliárd forintra rúgott.
mfor.hu
