Az adóhatóság az elmúlt évben 8363, 7 milliárd forintot szedett be, ami nagyrészt - több mint 82 százalékban - az államháztartás adójellegű bevételeit gyarapította. A tavalyi bevétel 1490 milliárd forinttal több, mint a 2006-ban beszedett összeg, közölte Szikora János hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Mi történt 2007-ben?
Jelentős változások történtek az adózók számát illetően a 2007-es évben: miközben valamivel több mint 18 ezer gazdasági társaság szűnt meg, ezzel párhuzamosan több mint 38 ezer alakult. Az egyéni vállalkozásoknál ezzel szemben visszaesést tapasztalhattunk. A kis híján 38 ezer, tevékenységét befejező egyéni vállalkozóval szemben csupán 35 ezer új lépett be az adózás rendszerébe.
A gazdasági társaságokhoz hasonlóan megugrott az adószámos magánszemélyek száma is. Közülük 5172 adóalany adta fel tevékenységét, de ezzel együtt több mint 18 ezer új alakult. Utóbbi szám azonban csalóka lehet, mert nem biztos, hogy pont ennyien kezdtek új tevékenységbe. Elképzelhető, hogy ezek közül jó páran már idáig is működtek a szürke- vagy a feketegazdaságban, de most rátértek a törvényes útra.
Ami a 2007-ben bevezetett új feladatokat illeti, az adóhatóság teljes körűvé tette az elektronikus bejelentéseket és bevallásokat a foglalkoztatók körében, ezenkívül nyilvántartásba vette a saját jövedelemmel nem rendelkezőket és - járulékfizetési kötelezettségük miatt - a főállású őstermelőket. Átalakította a Központi Hivatalt és a SZTADI-t, valamint integrálta a Szerencsejáték Felügyeletet és az illetékhivatalokat.
Égtek a vonalak
A tavalyi évben 16 millióan látogatták meg az APEH honlapját. Telefonhívásokban sem volt hiány, összesen csaknem 700 ezer sikeres hívás érkezett be. Főleg februárban égtek a vonalak, ekkor ugyanis az APEH ügyintézők egy munkanap alatt átlagosan több mint ötezer hívást válaszoltak meg. A nyári hónapokban némi visszaesés következett be, míg novembertől ismét többen keresték fel kérdéseikkel az adóhatóságot.
A kivettet ellenőrzési szankciók összege 2007-ben 212 milliárd forint körül alakult, ami némi növekedést mutat a korábbi évekhez képest. Miközben 2004-ben 116 milliárd forintot szedtek be ilyen jogcímen, egy évvel később már 126 milliárdot, majd 2006-ban tovább emelkedett az összeg: ekkor már elérte a 179 milliárd forintot.
Az adóhatóság mintegy 15 ezer vagyonosodási vizsgálatot végzett 2007-ben, aminek egy része, csaknem négyezer vizsgálat még mindig folyamatban van. A jogerősen zárult vagyonosodási vizsgálatok száma meghaladta a hétezret, az így megállapított összeg pedig 15,5 milliárd forintot tesz ki. A megállapított legnagyobb tétel 6,5 milliárd forint, aminek beszedésére nincs mód, mivel az ügyvezető meghalt, a cégnél pedig nem találtak fedezetet.
Nagy hangsúlyt fektettek a járulékok behajtására is a 2007-ben: összesen 577,5 ezer végrehajtási eljárást kezdeményezett az APEH, míg 2006-ban 416 ezret, amelyből 244 ezer volt az adó- és járuléktartozás behajtására indított eljárás. 2007-ben pedig 314, 5 ezer esetben kezdeményeztek behajtást ugyanilyen jogcímen, míg az illetéktartozás behajtása érdekében indított eljárások száma meghaladta a százezret.
A behajtások során 2006-ban valamivel több mint 219 milliárd forint értékű tartozást szedett be az APEH, míg tavaly összesen 253,7 milliárdot. Mindkét évben jelentős hányaduk az adókat érintette, de nagy szerep jutott a járulékbehajtásoknak is.
2008: előtérben az elektronikus szolgáltatások
Az APEH 2008-ban tovább kívánja fokozni a hatósági fellépés hatékonyságát, amelyhez számos új eszköz és szolgáltatás áll rendelkezésére, amely az adózók javát is szolgálják, mutatott rá Szikora János. Ide tartoznak a csoportos adóalanyiság bevezetésével, az elektronikus ügyintézés lehetőségének kiszélesítésével, valamint az elektronikus árveréssel kapcsolatos feladatok. Korszerűsítenék továbbá a bevallások rendszerét, az újonnan alakult vállalkozások húsz százalékánál előzetes ellenőrzést kívánnak bevezetni, és közzé akarják tenni a végrehajtás által érintett adózók adatait is.
2008-ban kiemelt szerepet kapnak az új elektronikus szolgáltatások, amelyek a lehetőségek bővülésén túl az adózók kényelmét fogják szolgálni, érvelt Polgár Péter, az APEH elnökhelyettese. Példának okáért, az Új elektronikus Nyomtatvány Kitöltő program keretében lehetőség nyílik az aktív helpdesk szolgáltatás igénybevételére, amely segítséget nyújt a kitöltésben.
Megújul továbbá az eBev portál, amely ezentúl áttekinthetőbb menüszerkezettel és a korábbinál lényegesen több keresési és szűrési lehetőséggel lesz hozzáférhető, továbbá lehetőség nyílik a bevallások és az üzenetek összekapcsolt megjelenítésére.
Az adózók ezentúl elektronikus úton nyújthatják be az adóigazolás és elektronikus adóigazolás kiadása iránti kérelmüket, az adóhatóság pedig az adózó választása szerint papíron vagy elektronikus úton adja ki a tájékoztatásokat, az adó- és együttes adóigazolásokat, határozatokat és döntéseket. A jövedelemigazolás és az illetőségigazolás kiadása iránti kérelmek továbbra is csak papíralapon terjeszthetők elő.
Bankkártyával is fizethetünk
Január elsejétől az APEH 23 központi ügyfélszolgálatán összesen 141 darab terminálon keresztül lehet bankkártyás adófizetést teljesíteni. Az adóhatóság területi szervenként átlagosan öt terminált működtet. Budapesten a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság központi ügyfélszolgálatain, míg vidéken a megyeszékhelyeken működő központi ügyfélszolgálatokon nyílik mód a bankkártya használatára.
Az adózó bármely arra kijelölt ügyfélszolgálaton fizethet be bankkártyán pénzt, illetékességétől függetlenül. A kártyás fizetés során az OTP Bank által elfogadott minden bankkártyát fel lehet használni, így különösen a VISA, a VISA Elektron, az American Express, a Mastercard, a Maestro, a MasterCard Elektronic és a Bankpont logós OTP bankkártyát. A bankkártyás adófizetés költségei az államot terhelik.
Az APEH a jövőben nagyobb figyelmet fog szentelni az újonnan alakult társaságok megelőző ellenőrzésére, hiszen számos vállalkozás jogszerűtlen céllal alakul. Az ellenőrzés az alapítást követő kilencven napon belül esedékes, kockázatelemzés alapján.
Emelkednek a bírságok
A szankciókat érintő főbb változások, hogy a mulasztások nagy részénél a kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetén 100 ezerről 200 ezer forintra, más adózó esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedett.
Néhány súlyosabb mulasztás esetében (nyugtaadás hiánya, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru) azonban a szankció egymillió forintig terjedhet.
Számla, valamint nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az eddigiektől eltérően mérlegelhet az adóhatóság, hogy alkalmazza-e a 12 napos üzletbezárást, vagy egyenesen felfüggeszti a társaság tevékenységét. Ismétlődő mulasztás esetén azonban bezárják az üzletet.
Simon Rita
