A nagy veszteség azzal magyarázható, hogy a kasszák működési célú bevételei a tavalyi első negyedévi 6 százalékára - 4,2 milliárdról 246 millió forintra - csökkentek. (A magánpénztári tagdíjak - havonta 30 milliárd forint - 2010 novembere óta már nem a magánkasszákba, hanem az állami tb-rendszerbe kerülnek.)
Bár a működéssel kapcsolatos ráfordítások jelentősen mérséklődtek, a tavalyi első negyedévi mintegy 60 százalékára (4,66 milliárdról 2,83 milliárd forintra), a bevételek csökkenését ez nem tudta ellensúlyozni. A legnagyobb mértékben a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek csökkentek (1,08 milliárdról 21 millió forintra), valamint az adminisztrációs és nyilvántartási feladatok ellátásáért fizetett díjak (1,62 milliárdról 960 millió forintra).
A kasszák portfóliója piaci értéken 3163 milliárd forintot tett ki március végén, egy negyedév alatt több mint 60 milliárd forinttal nőtt. A magánnyugdíjpénztárak 64 milliárd forintos eredményt értek el a kezelt vagyon befektetésével, ami a vagyonra vetítve 2 százalékos hozamnak felel meg.
Március végén a portfólió 50,8 százaléka (1605,5 milliárd forint) kötvényekben, ezen belül 47,3 százalék (1496,4 milliárd forint) magyar állampapírokban volt, míg a részvények aránya 10,8 százalékot (343 milliárd forint), a befektetési jegyeké 34,3 százalékot (1084,9 milliárd forint) tett ki.
A felügyeleti statisztikában még a tb-rendszerbe átlépett tagok is szerepelnek, így március végén 3 114 617 tagja volt a 18 magánpénztárnak. A magánpénztári tagságot sújtó hátrányos következmények ellenére 379 új belépő is volt az első negyedévben. (A magán-nyugdíjpénztári tagok a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmeik után nem szereznek további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetésük után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást, csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthatnak járandóságra.)
MTI
