"Ausztria utolérése fejlettségben - aminek eléréséhez kért a jegybanktól tervet Orbán Viktor - akkor nem lesz pusztán vágyálom, ha a tartós növekedést saját erőből, a magunk forrásaira támaszkodva, a hatékonyság javításával tudjuk elérni a következő évtizedekben" - fejtette ki a szakember.
Kovács Árpád arra hívta fel a figyelmet: 2020 környékén elapadnak az európai uniós források, addig célszerű lenne egyensúlyba hozni az államháztartást. Ennek megvan az esélye.
Lásd még: Mit gondol, hány év múlva érhetjük el Ausztria szintjét?
Az államháztartás közvetlen, adósságszolgálati terhek nélküli "nettó" egyenlege Magyarországon jelenleg is többletet mutat. A magyar büdzsé bevételi és kiadási oldala 2009-2010-től egyensúlyban van, nem fogyasztunk többet, mint amennyit termelünk. Államháztartási hiány azért keletkezik, mert a kiadásokra rárakódik a kamat, amelyet az előző évtizedekben felvett hitelek után fizet az ország. Ez a hiány 2010-ben még 1300-1400 milliárd forint volt, ma ennek csupán fele-kétharmada - fejtette ki a Költségvetési Tanács elnöke.
Hozzátette: az államháztartás egyensúlyának fokozatos javulását a csökkenő kamatterhek mellett elsősorban a gazdaság növekvő teljesítménye, a takarékos gazdálkodás és a kifehérítő intézkedések hatására javuló adózási fegyelem tette lehetővé. Csak a pénztárgépek adóhivatalba kötése önmagában 500 milliárd forinttal javította az egyenleget.
MTI
