2017 első tizenegy hónapjában a kedvezmények nélkül számolt nettó bérek 12,8 százalékkal 195 700 forintra emelkedtek éves összevetésben, a bruttó bérek pedig szintén 12,8 százalékkal 294 200 forintra nőttek. A tavalyi 11 havi inflációval együtt a reálbérek 10,2 százalékkal nőttek.
Németh Dávid, a K&H Banjk vezető elemzője a friss adatsorról azt mondta, hogy a bérek emelkedése nem meglepetés, továbbra is több tényezőnek köszönhető a folyamat. A minimálbér és a garantált bérminimum tavalyi emelése mellett a munkaerőhiány is szerepet játszik benne. A cégek ugyanis csak magasabb fizetéssel tudnak új embereket felvenni és a meglévő dolgozókat is csak magasabb bérrel tudják megtartani. A szakember szerint az idén a tavalyihoz hasonló forgatókönyv várható: 2018-ban is emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőhiány szintén felfelé húzza a majd fizetéseket. Ugyanakkor a tavalyinál valamivel visszafogottabb növekedés várható: a nettó fizetéseknél 10 százalék feletti növekedésre lehet számítani, a nettó reálbérek pedig 8 százalékos pluszt érhetnek el.
Egyenlőtlenségek és kockázatok
Németh Dávid közölte azt is, bár az országos adatok szerint jelentős volt tavaly a béremelkedés, az országon belül jelentős egyenlőtlenségek vannak a fizetések összegében. A múlt év első kilenc hónapjában csak a budapesti 246 ezer forintos és a Győr-Moson-Sopron megyei 199 ezer forintos átlagos nettó fizetés haladta meg a 193 ezer forintos országos átlagot. A többi megyében alacsonyabb volt az összeg. Szabolcsban például mindössze 135 ezer forintot tett ki. Az is látszik a részletes országos adatokból, hogy több, alacsonyabb nettó átlagjövedelemmel rendelkező megyében az országos átlagnál nagyobb volt a nettó bérek emelkedése, mivel ezekben a térségekben nagyobb a súlya a minimálbéres dolgozóknak, így a minimálbér-emelés nagyobb szerepet játszik a megyei átlag növekedésében.
Az országon belüli egyenlőtlenségeken kívül a béremelkedések az inflációt is fűthetik. Egyelőre nem látszik komolyabb nyomás a bérek oldaláról, de érdemes óvatosan bánni a fizetések növelésével, mert a cégek a növekvő bértömeg miatt előbb-utóbb áremelésre kényszerülhetnek, ez pedig hirtelen felpörgetheti az inflációt. Ez nem csak a magyar gazdaság számára jelent kockázatot, hanem nemzetközi szinten is jelen van. Számos fejlett gazdaságban - többek között Európában és az Egyesült Államokban - is szűk a munkaerő-kínálat, miközben a bérek emelkedő pályán vannak.
mfor.hu
