A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint május végén mínusz 55 milliárd forintot tett ki a jegybank saját tőkéje a kiegyenlítési tartalékokat is figyelembe véve. (mfor.hu szerk: Ezek a kiegyenlítési tartalékok nem keverendők össze a nemzetközi tartalékokkal.) Vagyis áprilishoz képest 22 milliárd a csökkenés, hiszen már az előző hónap végén mínusz 32 milliárdnál jártunk.
Mint azt már többször megírtuk, a jegybank saját tőkéje február végére olvadt el teljesen, és azóta megállás nélkül csökken. A veszteséget a jegybank hatalmasra duzzadt nemzetközi tartalékai és az azt lehetővé tevő kéthetes kötvényállomány közötti kamatkülönbség okozza. Miközben ugyanis a nemzetközi tartalékokra az MNB alig kap kamatot, a kéthetes kötvényekre mindig az aktuális alapkamatot (jelenleg 4,5 százalék) fizeti ki. Ez a kamatveszteség pedig annál nagyobb, minél magasabb a kéthetes kötvényállomány, illetve a nemzetközi tartalékok szintje.
Mivel a "piaci szabályok" (Guidotti–Greenspan) szerint is jó pár milliárd euróval lehetne csökkenteni ezt az állományt (lásd Matolcsyék szívfájdalom nélkül levághatják a tartalékok nagyrészét), az MNB az április elején meghirdetett Növekedési Hitel Programjának (NHP) harmadik pillérével dinamikus leépítést célzott meg. A program június eleji bevezetése óta azonban a kereskedelmi bankok nem kapkodnak a lehetőség után, és az azóta kétszer meghirdetett 8-8 tender közül mindössze egyre ékezett ajánlat 2,5 milliárd forint értékben. Ezzel szemben a jegybank célja 1325 milliárddal csökkenő állomány. (lásd: Matolcsy-program 3. pillére – szinte nulla az érdeklődés)
Van azért jó hír is
A kéthetes kötvényállomány egyébként az NHP hatása nélkül is viszonylag jelentősebb mértékben csökkent május végére, és február óta most először került 4000 milliárd forint alá. A bankokkal szemben a kormány ezúttal nagyobb összeget tartott a MNB-ben. A forintszámlán összesen 1 747 milliárd forint volt, ami növekedést jelent az elmúlt időszaki alacsony szintekhez képest. A devizaszámla 4,1 milliárd eurós összege azonban 200 millió euróval csökkent. A zsugorodás alapvetően arra vezethető vissza, hogy a kormány 600 millió eurót utalt az IMF-nek májusban az aktuális törlesztőrészlet után, illetve 150 millió svájci frank alapú nemzetközi kötvényünk járt le. Ezt a körülbelül 700 millió eurós csökkenést az EU transzferek, valamint a PEMÁK kötvény kibocsátása mérsékelték. (Hogy ebből a PEMÁK mennyit tett ki, egyelőre nem lehet tudni, mivel az ÁKK még nem közölt erre vonatkozó statisztikát májusra.)
Az MNB mérlegéből még egy viszonylag jó hírt lehet kiolvasni. Ugyan a forgalomban lévő pénzállomány áprilishoz képest 6 milliárd forinttal 2795,6 milliárdra csökkent, az éves összevetés közel 5 százalékos növekedést jelent. A bővülés immár harmadik hónapja tart, ráadásul mértéke magasabb az inflációnál. Ez pedig jó eséllyel reálnövekedést, azon belül is a belső fogyasztás bővülését vetíti előre. A nagyobb készpénzállományra, ha nincs pénzügyi válság (leginkább bizalmatlansági válság a pénzügyi rendszerrel összefüggésben) akkor van szüksége a gazdaságnak, ha az abból vásárolt termékeket magasabb áron vesszük meg, vagy többet veszünk belőle ugyanolyan áron. Előbbi az inflációra, utóbbi a reálgazdasági növekedésre vezethető vissza.
Ahogy fentebb jeleztük, a készpénzállomány március végén ugrott meg. Az akkori adattal kapcsolatban azt írtuk április közepén, hogy "Soha ennyi forintunk nem volt még - valaminek jönnie kell". Nos jött is, a kiskereskedelmi forgalmunk az előzetes adatok alapján 2006 óta nem látott mértékben ugrott meg éves összevetésben.
szp
mfor.hu
