800 milliárdba kellene beleférni
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki tájékoztatása szerint az év első tizenegy hónapjában 691,7 milliárd forintos hiányt mutatott az államháztartás egyenlege. Ez 120 százaléka volt az eredeti 576,2 milliárd forintos előirányzatnak, amit viszont a közelmúltban megemeltek 671,9 milliárd forintra az 5000 fő alatti települések adósságának átvállalása miatt. A 95,7 milliárd forintos adósságkonszolidáció ugyanis az államháztartásnál megjelenik egyszeri kiadásként, azonban az uniós módszertan által számított hiányt ez nem befolyásolja, hiszen ugyanez az összeg az önkormányzati alrendszerben megjelenik egyszeri bevételként.
A kormány ősszel úgy módosította az idei célt, hogy a GDP 2,7 százalékának megfelelő deficitet szeretne elérni. A GDP összegét azonban szintén nem tudni egészen a jövő év első negyedévéig, ezért legfeljebb becsülni tudjuk. A becslésnél mi abból indultunk ki, hogy a tavalyi bruttó össztermék 28 080,3 milliárd forintos összegét egyrészt korrigáltuk a január és október közötti 5,8 százalékos inflációval, másrészt pedig az első három negyedév átlagos 1,3 százalékos gazdasági visszaesésével. Ennek alapján kalkulációnk szerint az idei folyó áras GDP nagyságrendileg 29 322,8 milliárd forint lehet. Ennek 2,7 százaléka pedig 791,7 milliárd forint, vagyis ebbe kellene beleférnie az államháztartás és az önkormányzati alrendszer együttes hiányának.
Sok múlhat a decemberi többleten
Ha a november végéig az NGM által közölt 691,7 milliárd forintos deficithez hozzáadjuk az önkormányzatok adósságának átvállalása miatti 95,7 milliárdos korrekciós tételt, akkor 787,4 milliárd forintra jöhet ki a 11 havi hiány, ami már nagyon közel van az általunk számolt GDP 2,7 százalékához. És akkor még nem tudni, mennyi lesz az önkormányzatok egyenlege az idei évben.
Nagyon lesarkítva a dolgot tehát azt mondhatjuk, hogy az államháztartás decemberi alakulásának kell ellensúlyoznia az önkormányzati alrendszer egyenlegét ahhoz, hogy teljesülhessen a 2,7 százalékos hiánycél. Vagyis ha az önkormányzatok veszteségesek lesznek, akkor az év utolsó hónapjában legalább ugyanakkora többletet kell felhalmozni az államháztartásban.
Az szinte biztosra vehető, hogy egyszeri tételek nélkül az államháztartás decemberi egyenlege jelentős szufficitet fog mutatni, hiszen a társasági adó befizetések jelentős része például hagyományosan az év utolsó hónapjára esik, ami már önmagában egy akkora tétel, hogy pluszba lendíti az egyenleget.
Számszerűsítve csak október végéig rendelkezünk adatokkal, hiszen novemberre még csak a gyorstájékoztatóval jött ki tegnap az NGM. Október végéig az idei évre tervezett 356,2 milliárd forintnyi társasági adó bevételből mindössze 173,3 milliárd teljesült. Hasonló a helyzet az evával is, ahol a büdzsében betervezett 225 milliárd forintból mindössze 103,7 milliárdot fizettek be az érintettek októberig.
Vagyis összességében még komoly tartalékok vannak a büdzsében, hiszen ha a bevételi sorok nagyjából a terveknek megfelelően alakulnak, akkor akár több százmilliárdos többlet is lehet decemberben. Az előző évek adatai is arra utalnak, hogy az utolsó hónapban rendre jelentős plusz alakul ki az államháztartási egyenlegben. Tavaly például úgy volt majdnem 500 milliárdos hiány decemberben, hogy összesen 586 milliárd forintnyi egyszeri kiadási tétel volt, például akkor számolta el a kormány a megyei önkormányzatok adósságának átvállalását, az MFB feltőkésítését vagy az Európai Bíróság döntése miatt esedékes 220 milliárd forintnyi áfa-visszautalást. Az összes ilyen egyszeri tétel nélkül nagyjából 100 milliárd forintos plusz lett volna a büdzsében tavaly decemberben. 2010-ben 434,9 milliárdos volt a decemberi többlet (a különadók ekkor folytak be), míg 2009-ben 205,1 milliárdos szufficittel zártuk az év utolsó hónapját.
Nagyon kiszámíthatatlanok az önkormányzatok
Az önkormányzati alrendszer egyenlegét illetően azonban nagyon nehéz akár csak becsülni is, hiszen 2010-ben például éppen annak köszönhetően vétettük el egy hajszállal az előzetes hiánycélt, hogy a tervezett százmilliárd forint helyett 247,7 milliárd forint volt a helyhatóságok deficitje. Ezek után tavaly 143,5 milliárdos többlettel zárták az évet az önkormányzatok, amihez hozzájárult a megyei önkormányzatok már említett 196 milliárd forintos adósságátvállalása, ami egyszeri bevételként jelent meg.
Vagyis a fentiekből az látszik, hogy az önkormányzati alrendszer lehetséges egyenlegét a legnehezebb megbecsülni, majd valamikor jövő március táján derülhet ki véglegesen, hogy sikerült-e beleférni a 2,7 százalékos hiánycélba. Ugyanakkor az valószínű, hogy a kormány rendelkezik évközi adatokkal az önkormányzatokat illetően, ennek függvényében pedig ha valóban komoly többletet hoz decemberben az államháztartás, akkor akár lehet mód újabb egyszeri kiadásokra is.
Beke Károly
mfor.hu
