Az októberi parlamenti választások győztese, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) abszolút többséget szerzett a lengyel parlamentben, kormánya összetételét várhatóan hétfő délután ismerteti.
Kowalczyk, aki a PiS képviselője és pénzügyi szakemberként ismert, a lapnak elmondta: a leendő kormány hosszabb távú stratégiai célja a költségvetés kiegyensúlyozása, amit ha el akartnak érni a választási ciklus végéig, az "nagyon ambiciózus kihívást" jelentene. A PiS-nek mégis erre kell törekednie, de előzőleg meg kell állítania a GDP-arányos államadósság növekedését - fűzte hozzá.
Henryk Kowalczyk ezzel vélhetően arra utalt, hogy bár az Eurostat október végi adatai szerint a lengyel államadósság a bruttó hazai termék 51,7 százalékát teszi ki, a PiS szakértői hátterét adó varsói Sobieski Intézet, valamint az 1989-es rendszerváltás utáni lengyel gazdasági reform atyjának tartott Leszek Balcerowicz közgazdász-professzor ezt - az úgynevezett rejtett adósságok, az alternatív könyvelési módszerek miatt - ennél lényegesen magasabbra teszi.
Henryk Kowalczyk a lapnak elmondta: a hatékonyabb adóbehajtás és a nagy szupermarketek, a bankok megadóztatása jövőre - becslések szerint - 15-20 milliárd zloty (mintegy 3,5-5,7 milliárd eurót) bevételt hozhat az állami költségvetésbe. Korábban a PiS-nek egy másik képviselője, Zbigniew Kuzmiuk úgy nyilatkozott: a bankoknak 0,39 százalékos különadót vezetnének be.
A nagy kereskedelmi cégek és a bankok megadóztatása része a PiS gazdasági programjának. A párt a fogyasztás növelésével serkentené a gazdaságot, az ehhez szüksége növekvő állami kiadásokat fedeznék az adókból.
A fogyasztás növelését a PiS szerint a lakossági terhek tervezett enyhítése segítheti elő. Az új kormány 2017-től a jelenlegi 3089 zlotyról (724 euró) 8 ezerre (1876 euró) felemelné az adómentes jövedelemküszöböt, csökkentené a kisvállalatok adóját. Növelné továbbá a devizahiteleseknek és a családoknak nyújtott állami támogatásokat. A legszegényebb családoknak már 2016 elején havi 500 zlotyt (117 eurót) érő gyermeknevelési pótlékot ítélne meg, emellett - jövedelemre való tekintet nélkül - minden második és további gyermek után járna ugyanilyen összeg. Várható a korábbi választási időszakban 67 évesre emelt nyugdíjkorhatár csökkentése is.
MTI
