Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes heti adatai szerint a november 6-ával végződő héten 25 333,5 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága, ami egyébként a korábbi, szeptember közepén elért történelmi csúcsnál mindössze 22 milliárd forinttal jelent kisebb adósságot.
A növekedés ráadásul tetemes volt, ami egy hét alatt mutatkozott, az állomány ugyanis 233,4 milliárd forinttal ugrott, aminél nagyobb növekedésre március eleje óta nem volt példa. Akkor 296 milliárdos volt a növekedés mértéke. A mostani változásról ugyanakkor elmondhatjuk még azt is, hogy az év ezen időszakában nem igazán illik már képbe. Legalábbis, ha az adósság éven belüli alakulását a 2014-es évvel hasonlítjuk össze. Már ugyanis az év végi adósságráta beállítása érdekében sokkal inkább a csökkenéseknek, vagy minimális emelkedéseknek kellene uralnia a trendet.
Igaz, a mostani 233,4 milliárd forintos növekedés nagyban köszönhető a forint árfolyamának is. Múlt héten ugyanis 309,77 forintról 314,13-ra emelkedett egy euró ára, ami 1,4 százalékos gyengülésnek felel meg. És mivel az adósság közel 33 százaléka devizában denominált, az árfolyammozgások könnyen befolyásolhatják a teljes adósságállomány nagyságát.
Tavaly év végéhez képest 1452,4 milliárd forintos az adósság növekedése, ami mögött az egész idei évet tekintve több tényező is meghúzódik:
- a forint idei gyengülése
- a BKV adósságának átvállalása
- az MFB által felvett hitel, melyből a Budapest Bankot vette meg az állam
- mark-to-market betétek növekedése (a dollár erősödése miatt)
- az uniós projektek előfinanszírozása. Amíg ugyanis nem érkeznek meg Brüsszelből az uniós pénzek az állam önerőből finanszíroz meg egyes uniós projekteket.
Hogy áll az adósságráta?
A központi kormányzat adósságán felül az államháztartás rendszerében vannak még egyéb tartozások is, melyekről csak negyedéves adatok állnak rendelkezésre a Magyar Nemzeti Bank közlései nyomán. A második negyedév végén ez 807 milliárd forintot tett ki, amit hozzá kell adnunk a kormányzati adóssághoz annak érdekében, hogy megbecsülhessük a GDP-arányos államadósság aktuális szintjét.
A teljes tartozásállomány tehát 26 140,5 milliárd forint lehetett november 6-án, amit az ÁKK által is használt GDP-re vetítve 78,2 százalékos rátát kapunk. Becsléseink alapján ez magasabb lehet a harmadik negyedéves szintnél, a 78 százaléknál, ugyanakkor a legutóbbi biztosan ismert második negyedév végi 79,6 százaléknál jóval alacsonyabb. A cél egyébként, hogy év végén az egy évvel korábbinál, vagyis a 76,2 százaléknál legalább minimálisan alacsonyabb legyen az adósságrátánk.
Székely Sarolta
mfor.hu
