Amikor szeptember közepén az MNB bejelentette kibővíti Önfinanszírozási Programját, a jegybank vezetői kijelentették, többek között azt várják az intézkedésektől, hogy csökkenjen a hozamgörbe meredeksége, vagyis a rövid és a hosszú futamidők kamatai közelítsenek egymáshoz. A jegybank reményei szerint ugyanis az MNB-ből kiterelt milliárdok a hosszabb futamidejű államkötvények piacán generálnak majd pluszkeresletet, ami a hozamok csökkenését eredményezi.
Ez több okból is kedvező lenne, hiszen egyrészt a hosszabb futamidejű állampapírok alacsony kamattal történő értékesítése évekig segíti az alacsonyabb kamatkiadásokon keresztül a költségvetést, másrészt az alacsonyabb referenciahozamok elvileg az alacsonyabb megtérülési rátával rendelkező beruházásokat is profitábilissá tehetik, vagyis dinamizálhatják a beruházásokat a reálgazdaságban.
A hozamgörbe meredeksége valóban csökkent az elmúlt időszakban, de nem biztos, hogy olyan módon, ahogy azt az MNB-nél remélték. Az eleje ugyanis jobban emelkedett, mint ahogy a vége csökkent. Ráadásul a hosszú hozamok talán a szeptemberi intézkedésektől függetlenül is csökkentek volna ennyivel.
"Dupla magason" a görbe eleje
Az várható volt, hogy miután a 3 hónapos jegybanki betét lett az irányadó eszköz a maga 1,35 százalékos kamatával, a szeptember közepén 0,38 százalékon forgó hasonló futamidejű diszkont kincstárjegyek hozamai emelkedni fognak még akkor is, ha a likviditási szabályok megváltoztatása az állampapírok "birtoklását" kedvezőbbé tette a hitelintézetek számára. A tényleges hozamemelkedés a 3 hónapos kincstárjegyek esetén másfél hónap alatt 40 bázispontos lett, ami duplázást jelent a szeptemberi történelmi mélypontokhoz képest. A 3 hónapos kincstárjegyek mellett a 12 hónaposak árazása is magasabb szintekre emelkedett: szeptember vége és november eleje között 21 bázispontos hozamemelkedés mutatkozott.
Ez a 40, illetve 21 bázispontos hozamnövekedés egy év alatt (ahogy az állomány átárazódik) egyébként pár milliárdos többletkiadást fog okozni a magyar költségvetésnek. Legalábbis, ha a diszkont kincstárjegyek augusztusi és szeptemberi átlagállományára a 21 bázispontos növekedést rávetítjük. (Pontosan nem tudjuk a többletkiadást kiszámolni, mivel nem tudjuk, hogy a diszkont kincstárjegyek állománya hogyan oszlik meg a 3 és 12 hónaposok között).
Mi van a hosszú végen?
Ugyan a hozamgörbe másik végén, a hosszú futamidejű papíroknál csökkenést láthatunk, elképzelhető, ha semmilyen lépést nem tett volna a jegybank az önfinanszírozási program keretén belül, hasonló mértékű hozamcsökkenés akkor is elérhető lett volna a nemzetközi piaci folyamatok eredményeként.
Az irányadó eszköz változása előtti, szeptember 17-i aukció 3,57 százalékáról a legutóbbi, október 29-i aukcióra ugyanis 3,29 százalékra esett a hozam, míg ugyanezen időpontok között a német 10 éves kötvények árazása 0,78-ról 0,54 százalékra csökkent. Vagyis a magyar 10 éves állampapírok hozama 28, míg a németé 24 bázisponttal csökkent. Lényegében tehát csak a piaci változások lekövetése mutatkozik meg a hosszú futamidejű eszközök hozamcsökkenésében.
Összességében a jegybank által célként megfogalmazott laposabb hozamgörbe megvalósult, noha valószínűleg nem a legoptimálisabb módon. Ugyanakkor az kijelenthető, hogy a programnak (is) köszönhetően a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány szeptember közepe óta bő 200 milliárd forinttal még tovább csökkent.
Mindesetre a közeljövőben is az egyre laposabb hozamgörbét fogja preferálni és támogatni a jegybank, amellett, hogy annak szintjét is külön figyelemmel követik. Nagy Márton a jegybank alelnöke szerint ugyanis a hosszútávú hozamokat továbbra is magas, de a rövidtávú hozamokból is szeretnének lefaragni. Fontos a hozamgörbe szintje és az, hogy minél laposabb legyen - hangsúlyozta egy háttérbeszélgetésen.
Székely Sarolta
mfor.hu
