Az elmúlt 9 évben még soha nem élt olyan sok ember Magyarországon, akinek gondot jelentett volna egy váratlan kiadás fedezése, mint 2014-ben. Tavaly ugyanis a teljes lakosság 76,1 százalékát érintette ez a probléma. Az Eurostat ugyan még csak néhány országra vonatkozóan közölte a számokat, a számunkra releváns visegrádi országokét már ismerjük, sőt a legtöbb szegénységi statisztikában utolsó helyen kullogó Bulgária is fényévekkel ver minket. A bolgároknál az emberek 49,6 százaléka lenne képtelen egy váratlan kiadást fedezni, a lengyeleknél ez az arány 48,6, a cseheknél 40,9, a szlovákoknál pedig 38,9 százalék.
Hogy ezeket a riasztóan magas számokat némiképp keretbe helyezzük, érdemes tudni, hogy az osztrákoknál is 23,8, a belgáknál 24, a briteknél pedig 38,9 ez az arány, bár elképzelhető, hogy ott mást jelent egy váratlan kiadás, mint nálunk.
Ami talán még a fentieknél is nagyobb probléma, hogy a visegrádi országokat és Bulgáriát tekintve csak nálunk nőtt ez az arány tavaly, sőt a bolgárok hatalmas mértékű csökkenést tudtak összehozni.
A hazai arány ráadásul rekord magas az elmúlt 9 év távlatában, hiszen az uniós csatlakozásunk óta nem mértek még ilyen magas számot.
Ahogy egyre-másra jelennek meg a szegénységi statisztikák, úgy tűnhet egyre kuszábbnak a kép, hiszen mialatt a depriváció – amely több tényező eredménye (köztük egyik ennek a cikknek a témája) – javult és a fogyasztási olló is zárult, a relatív jövedelmi szegénység aránya és a váratlan kiadások fedezésének képessége is romlott. A depriváció ugyanis csökkenhet úgy is, hogy több embernek lesz televíziója, vagy mosógépe, illetve gyakrabban tud húst tenni a családi asztalra.
Szász Péter
mfor.hu
