7p

Egy adószakértő, egy IT területen tapasztalatokat szerzett cégvezér, egy válságmenedzser hírében álló szakember és egy, eddig szinte kizárólag a közszolgálatban tevékenykedő vezető is bekerül a Bajnai-kormányba. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról és az új miniszterelnök, Bajnai Gordon megválasztásáról ma délutáni ülésén dönt Országgyűlés. Az SZDSZ délben közölte: elfogadja a Bajnai által beterjesztett kormánynévsort.

Délután egy órakor kezdetét vette az Országgyűlés plenáris ülése, amelyen eldől, lesz-e miniszterelnök az eddigi fejlesztési és gazdasági miniszterből, Bajnai Gordonból. Az ezt indítványozó MSZP-frakció tagjai által benyújtott határozati javaslat egyetlen mondatból áll: "Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, egyben Bajnai György Gordont miniszterelnökké megválasztja". Ehhez a képviselők több mint felének - azaz 193 képviselőnek - az igen szavazata szükséges.

Az SZDSZ rábólintott

Az eddigi hírek szerint az MSZP-s képviselők egységesen Bajnai mellett szavaznak majd, az SZDSZ-frakció pedig hivatalosan mai ülésén dönt támogatásáról. Korábban az SZDSZ parlamenti képviselői közül négyen - Béki Gabriella, Gulyás József, Molnár Lajos és Velkey Gábor - nem írták alá a Bajnai Gordon által kért támogató politikai szándéknyilatkozatot, 15 társuk viszont szignálta azt.

A miniszterelnök-jelölt kedd délelőtt személyesen kereste fel a szabad demokraták parlamenti képviselőcsoportjának ülését, hogy ismertesse a politikusokkal kormánya összetételét és programját. Az MTI szerint a liberálisok ügyvivői testülete végül 7:4 arányban támogatta a kormánynévsort, a liberálisok frakciójában pedig 15:3 volt az arány - egy képviselő tartózkodott.

Már hivatalos
a névsor

Az MSZP országos elnökségével reggel közölte leendő kormányának névsorát, az MSZP-frakcióját pedig a déli órákban tájékoztatja erről. A miniszterelnök-jelölt délután végül a Parlamentben is bejelenti, kikkel szeretne kormányozni, s egyúttal ismerteti programját is.

Bajnai Gordon a Parlamentben tartott keddi beszédében a nyilvánossággal is közölte az új kormány névsorát. Ezúttal azon leendő miniszterek karrierútját elevenítjük fel, akik a gazdaság rendbetételében kapnak majd szerepet.       

Oszkó Péter

Az már korábban biztossá vált, hogy az új pénzügyminiszter Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország Zrt. 36 éves elnök-vezérigazgatója lesz. Oszkó az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán diplomázott 1997-ben, 1999-ben adószakértői végzettséget szerzett és ugyanebben az évben egy brókertanfolyamot is elvégzett. A leendő pénzügyminiszter angolul és franciául társalgási szinten beszél.

Az egyetem után először a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségénél (HÖOK) dolgozott ügyvezetőként, majd alelnökként. 2000-ben került a KPMG adó- és üzleti tanácsadással foglalkozó céghez, ahol adómenedzseri beosztásban kezdte, majd tanácsadóként folytatta karrierjét. 2000 szeptembere és 2001 márciusa között Londonban dolgozott a KPMG menedzsereként.


Oszkó Péter 2004 februárja óta a Deloitte Magyarország munkatársa: adópartnerként kezdett, majd 2006 januárjában az adóosztály vezetője lett. 2007 júniusa óta a cég elnök-vezérigazgatója, emellett az Amerikai Kereskedelmi Kamara tagja. 1997 óta folyamatosan jelentek meg publikációi, legutóbb a Reformszövetség programjának kidolgozásában vett részt.

Vahl Tamás

A gazdasági miniszteri poszt Vahl Tamásé lesz, aki jelenleg a Nav N Go szoftverfejlesztő cég ügyvezető igazgatója.

A 48 éves szakember gyermekkorának egy részét Németországban töltötte, de az érettségit már Magyarországon tette le, majd a Külkereskedelmi Főiskolán folytatta tanulmányait. A diplomázást követően a Metrimpexnél helyezkedett el, később a Konsumex, illetve a Medicor üzletkötőjeként dolgozott. Ezután a Siemens Kft-vé átalakuló Sicontacnál a Siemens által gyártott hardverek és szoftverek értékesítését végezte. 1991-től a Berliner Bank számítástechnikai leányvállalatának magyarországi képviseletét irányította, majd 1993-ban csatlakozott az IBM-hez, ahol az iparvállalatok, kereskedelmi cégek és szolgáltató cégek felé irányuló értékesítési tevékenységért felelt.

Kétévi munka után az IT területen maradva a HP csapatának tagja lett, ahol kereskedelmi igazgatóként sikerült a piacvezetők közé emelnie a vállalatot. Az itt eltöltött négy év után igazolt át az SAP-hoz, ahol eleinte kereskedelmi igazgatóként, 2000-től pedig ügyvezető igazgatóként dolgozott. A cég már érkezésekor sem volt ismeretlen számára, hiszen korábbi munkái kapcsán is rendszeresen kapcsolatba került az SAP termékeivel.

Az SAP-nál 2008 februárjáig dolgozott, majd az AAM Tanácsadó Zrt. üzletfejlesztési igazgatójaként folytatta karrierjét. Az a cél vezérelte, hogy a multinacionális vállalatokon túl megtapasztalja, hogyan lehet nemzetközileg is sikeressé tenni egy magyar magáncéget. Hasonló motivációkkal érkezett a Nav N Go-hoz is, ahol 2008 decembere óta ügyvezető igazgató.

Korábban elnökségi tagként segítette az Informatikai Vállalkozások Szövetségének munkáját, jelenleg pedig a Neumann János Számítástechnikai Társaság elnökségi tagja. 2007 májusában a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara elnökévé választották, ezt a pozíciót jelenleg is betölti. 2005-ben megkapta a „Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje” kitüntetést, az ország informatikai infrastruktúrájának kifejlesztésében játszott szerepéért.

Hónig Péter

A Bajnai-kormányban Hónig Péter tölti majd be a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszteri posztot. Az 57 éves szakember 2007 novembere óta a Budapesti Erőmű üzleti vezérigazgató-helyettese.

Hónig a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett gépészmérnökként, majd ugyanott az ergonómiai szakmérnök képesítést is megszerezte. Az Orbán-kormány idején, 1998 és 2000 között a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára volt, majd onnan került az ABB Hungary alelnöki pozíciójába.

Később a Dunaferr elnök-vezérigazgatója lett a privatizáció előtt, majd rövid ideig a Transelektro élén is állt. Ezek után a Malév igazgatóságának elnöki tisztét is betöltötte, még a légitársaság privatizációja előtt.

Hónigot sokan tipikus válságmenedzsernek tartják: a Medgyessy-érában például rá bízták a válságos helyzetben lévő Dunaferr privatizációra való felkészítését. Szintén tőle várták a megváltást 2006 elején a Transelektrónál, ahonnan azonban alig egy hónap múltán távozott. A szakember egy 2006 tavaszi interjúban az mfor.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a kommunikációt, az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot tartja legfontosabb irányelvének.

Herczog László


A jelenlegi szakállamtitkár lesz az új szociális és munkaügyi miniszter. Herczog László 1949 októberében született Budapesten, 1969-74 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult népgazdasági tervező-elemző szakon. Később 1983-ban itt szerzett doktori címet is.

Első munkahelye a Pénzügyi Szemle volt, ahol szerkesztőként dolgozott, majd a Pénzügyminisztériumba került főelőadónak, főmunkatársnak, majd csoportvezetőnek. 1988-1990 között az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője, majd főosztályvezetője és az Országos Érdekegyeztető Tanács titkára volt.

A rendszerváltás óta is folyamatosan a közszférában dolgozik: 1990 és 1998 között a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt, majd ugyanilyen pozícióban tevékenykedett a Gazdasági Minisztériumban. 2001-2002-ben a gazdasági tárca miniszteri megbízottja, 2006-tól pedig a Szociális és Munakügyi Minisztérium szakmai államtitkára.

Középfokon beszél angolul, 1995-ben az Érdekegyeztető Tanácsban végzett eredményes munkájáért megkapta "A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje" kitüntetést. 

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!